A szervezet célja támogatni a Székelyföld nevében az Európa kulturális fővárosa cím elnyeréséért versenybe szálló Sepsiszentgyörgyöt logisztikai és pénzügyi szempontból egyaránt. Rossz szájízzel kell megjegyeznünk, hogy a pályázó Sepsiszentgyörgy, bár a régió képviseletét hangoztatja, ez csak részigazság, hiszen Székelyföldből ebben az esetben kimarad Marosszék: az egykori Székelyvásárhely ugyanis szintén pályázik a címre, élvezve a Maros megyei tanács teljes körű támogatását. Nem árt feleleveníteni: a pályázat születésekor folytatott tárgyalások idején Marosvásárhely polgármestere még partneri szándékát jelezte, aztán hamar kihátrált: nem azért, mert a történetben a másodhegedűs szerepét nem akarta vállalni, azért sem, mert felismerve a lehetőséget, maga is ki akarta használni, hanem mert az általa vezetett város pályáztatásával Sepsiszentgyörgy ellenében azt az egyértelmű jelzést adja: Marosvásárhely nem tartozik Székelyföldhöz.
A taktika nem új keletű, a módszer kiötlése Francois Talleyrand nevéhez köthető, és nemcsak Marosvásárhely alkalmazza, de országos szinten gyakorlat a „vedd el egy nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz” mondás életbe ültetése. Ezért van, hogy a román közbeszédben a Székelyföld elé alattomosan belopott „úgynevezett” jelző meghonosodott, ezért kellett most már a sportban is megnyitni a frontot: a legnagyobb román szaklap egész héten a különféle sporteseményeken felhangzó székely himnusz miatt borzolta a kedélyeket, kiötölve egy újabb lekicsinylő szókapcsolatot: Csanády György és Mihalik Kálmán szerzeménye immár nem himnusz, hanem székely ének...
Három testületben szavaztak tehát a Terra Siculorum 2021 Egyesület létrehozásáról. A hargitai és kovásznai képviselő-testületek üléseken jelen lévő tagjai egyöntetűen megszavazták a két megye kulturális intézményének az egyesülethez való csatlakozását, és itt fontos kiemelni azt, amiről nem szólnak a tudósítások: a csíkszeredai testületi ülésen a 31 tanácstagból 30 volt jelen, az egyetlen hiányzó képviselő magyar nemzetiségű; Kovászna megye tanácsának ülésén ugyan sok volt a hiányzó, de ott ültek többen a román pártok képviselői közül. Ezzel szemben a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban akadt szolgálatos kerékkötő, aki kormánypárti képviselőtársa mellett az országos csatározásokban ellenzéki párt egyik képviselőjét is maga mellé csábította. A román egység megtört azonban, mikor a negyedik román képviselő nemcsak az egyesület létrehozása mellett szavazott, de abban a város képviseletét is elvállalta. Mert tudja, az identitásra alapozott pályázat – akár megnyeri Sepsiszentgyörgy a címet, akár nem – csak jót hozhat a városnak, a régiónak.
Innen már csak egy kis lépés lenne az a felismerés, hogy az autonómia is jót hozna városnak, régiónak egyaránt.