Tizenöt év alatt megváltozott a szerbiai politika, így ami a Milosevic-rezsim megbuktatásakor még elképzelhetetlennek tűnt, ma már realitás, és az akkori állapotok ma már nem érvényesek – jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az úgynevezett demokratikus fordulat tizenötödik évfordulóján, tegnap.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök – aki a Milosevic-rendszer megbuktatásakor a Szerb Radikális Párt soraiban politizált – az évfordulóra vonatkozó kommentárjában úgy fogalmazott: a demokratikus fordulatnak pozitív és negatív hozadéka is volt. Politikai értelemben jónak nevezte, hogy a Milosevic-rezsim megdöntése után Szerbia nyitott a világ felé, rossznak nevezte viszont a privatizációs és nagytőkés lopásokat, amelyek a rendszer megváltozása után következtek be. Hozzátette: a történelem majd eldönti, hogyan kell értékelni az eseményeket. A dolgok soha nem feketék vagy fehérek, hanem a szürke különböző árnyalatait viselik – zárta szavait a kormányfő.
2000. október 5-én több százezer ember gyűlt össze Belgrádban, hogy Slobodan Milosevic akkori jugoszláv elnök lemondását követelje, miután az általa vezetett Szerbiai Szocialista Párt elcsalta a szeptember 24-i elnökválasztást, azaz annak ellenére második fordulót írtak ki, hogy az ellenzéki tömörülés, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) jelöltje, Vojislav Kostunica abszolút többséget szerzett a voksoláson. A jugoszláv parlament és a szerb tévészékház ostromához vezető tüntetés az ellenzék győzelmével zárult, Milosevic másnap elismerte vereségét, a decemberi előrehozott parlamenti választásokon pedig a DOS kétharmados többséget szerzett, és az európai irányultságú Zoran Djindjic lett a szerb miniszterelnök. A 19 szervezetet egyesítő ellenzéki tömörülés között volt az akkor Kasza József vezette VMSZ is.
