A csontritkulást (oszteoporózis) szokás láthatatlan kórnak és néma járványnak is nevezni, mivel kezdetben lassan, szinte tünetmentesen zajlik a csontállomány vesztése. A folyamat a nÅ‘ket érinti leggyakrabban, és a változókor bekövetkezése indÃtja el.
Tünetei csupán 7–10 év múlva kezdenek megjelenni, elÅ‘ször a testmagasság csökkenésének formájában, majd a mozgások végzésének korlátozottságában. A fájdalom, mint figyelemfelkeltÅ‘ tünet, csak nagyon késÅ‘n jelenik meg. ElsÅ‘sorban a hátra és deréktájékra lokalizálódva, tulajdonképpen a betegség szövÅ‘dménye miatt alakul ki, és a gerincoszlopot alkotó csigolyák repedesének, összenyomulásának, törésének a következménye. Súlyosabb esetben a hosszú csontok is törnek, mégpedig nagyon kis trauma hatására. IdÅ‘sebb betegeknél, akik évtizedek alatt csonttömegük jelentÅ‘s hányadát elveszÃtik, egy járdaszegélyrÅ‘l való lelépés vagy nehezebb csomag cipelése is kiválthajta a végtagok csontjainak (pl. a combnyak vagy felkar) törését. Becslések szerint a 70 év feletti nÅ‘k mintegy fele szenved oszteoporótikus eredetű csonttörést élete folyamán.
A betegség korai felismerése, de méginkább megelÅ‘zése rendkÃvül fontos, mivel Ãgy a csonttörések elkerülhetÅ‘k. A csontritkulást az orvosi gyakorlatban hozzáférhetÅ‘ és hiteles módon az ún. DEXA (kettÅ‘s energiájú röntgenfotonos) mérésekkel lehet megállapÃtani. A mért sűrűség értékét összeÂhasonlÃtják azonos nemű, azonos korú egyének csúcscsontsűrűségével, és az attól való eltérést szórásegységben (SD) határozzák meg. A T-score az az érték, mely a törési rizikót mutatja. Kóros már a -1 SD alatti érték, de csontrikulásról csak -2,5 SD alatt beszélünk. Az 1 SD eltérés megduplázza a törési rizikó nagyságát.
Fokozottan oda kell figyelni azokra a személyekre, akiknél valamilyen kockázati tényező van jelen, hiszen náluk a törésekre való hajlam még nagyobb. Ilyenek: oszteoporózis előfordulása a családban, korai (45 év előtti) menopauza, korábban már bekövetkezett csonttörések, vékony testalkat, bizonyos gyógyszerek rendszeres fogyasztása (pl.: szteroidok, nagy adag pajzsmirigyhormon), dohányzás, túlzott mértékű alkohol- és kávéfogyasztás, mozgásszegény életmód, elégtelen kalciumbevitel.
A betegség vagy rizikójának a felismerését kezelésnek kell követnie. Ennek elsÅ‘dleges céljai a csontvesztés megelÅ‘zése az oszteoporózis bekövetkezéseelÅ‘tt, jelentÅ‘sebb csontvesztés esetén a csonttömeg növelése és a veszélyeztetett egyéneknél kialakult oszteoporózis továbbfejlÅ‘désének megakadályozása.Fontos szempont még a fájdalom enyhÃtése és a mozgásképesség javÃtása. Sokféle gyógyszer áll rendelkezésre, de ennek helyes kiválasztása szakember feladata (endokrinológus, reumatológus és ortopéd szakorvos). Bármilyen fokú és tÃpusú csontritkulásról is legyen szó, alapvetÅ‘ a megfelelÅ‘ kalciumszint biztosÃtása és az elégséges D-vitaminbevitel. Nem szabad megfeledkezni a rendszeres testmozgásról sem, hiszen az ép csontozat biztosÃtásának alapfeltétele a napi minimum 30 perces fizikai aktivitás.
Dr. Kolcsár Melinda egyetemi előadótanár,
belgyógyász, endokrinológus és klinikai farmakológus szakorvos
Önnek is fontos, hogy megbÃzható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? SzÃvesen olvas a háromszéki művelÅ‘dési életrÅ‘l, új könyvekrÅ‘l, szÃnházi elÅ‘adásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kÃnáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
