Az egy híján negyvenoldalas dokumentumban, melyet a parlament honlapján tettek közzé, egyetlen bekezdés foglalkozik az „etnikai alapú szélsőségességgel”. Ebben az RHSZ megállapítja, hogy az autonómiapárti diskurzust az autonómia nyílt hirdetése jellemezte. „Külföldön Bukarest magyarellenes politikájának a nemzetköziesítése volt a cél, belföldön a székely etnokulturális sajátosságok agresszív hangoztatására esett a hangsúly” – részletezték. A hírszerző szolgálat úgy vélte, hogy a román állam intézményeinek fellépése következtében csökkent „a szélsőséges, hungarista csoportok” megnyilvánulásainak intenzitása, így ezen a téren kevesebb a fenyegető jelenség.
Az RHSZ szerint a nemzeti kisebbségek helyzetét továbbra is befolyásolják „egyes szomszédos államokbeli hivatalosságok vagy diplomaták” arra irányuló erőfeszítései, hogy bevonják nemzettársaik közösségét az anyaország érdekeinek támogatásába. A jelentés a kémelhárítás kihívásai között utal egy országra, amely az ellenőrzés megerősítésére törekszik „nemzettársainak közössége és annak fő szervezetei fölött”.
A dokumentum arra is kitér, hogy „a regionális és globális geopolitikai fejlemények” nyomán intenzívebbé vált a külföldi titkosszolgálatok tevékenysége Románia területén, és ezek célja egyebek mellett negatívan befolyásolni a döntéshozatalt, „az alkotmányos értékeket és a nemzetiségek együttélésének légkörét”. Az RHSZ úgy értékelte, hogy az országban nem növekedett a globális átlag mértékénél jobban a terrorfenyegetettség szintje, ezért nem indokolt a készültség növelése.
A hírszerzés a 2015-ös év kihívásai között első helyen a nemzetbiztonságot is veszélyeztető korrupció jelenségét említi. A felsorolásban utolsóként tesz említést a szélsőséges megnyilvánulásokról, amelyek befolyásolhatják az etnikai és szociális viszonyokat.