Nézeteltérést váltott ki a román termékek kötelező értékesítéséről szóló törvénytervezet. A múlt hét folyamán a szenátus megszavazta azt a tervezetet, amely szerint az üzletek polcain az élelmiszerek 51 százalékának hazai termelőktől kell származnia. A mezőgazdasági miniszter azt állítja, hogy a szabadpiacba tilos beavatkozni, azt törvényekkel szabályozni, a mezőgazdászok szervezetei pedig nem hisznek abban, hogy a tervezet életbe ültethető. Más vélemények szerint a termelők nem elég szervezettek és nem tudják biztosítani a piac folytonos ellátását több mint fele arányban és ugyanolyan minőségben.
Claudiu Frinc, a szarvasmarha-tenyésztők országos szövetségének elnöke is kifejtette véleményét a vitában: „Nekünk, termelőknek is szervezkednünk kéne, így könnyebben biztosítani tudnánk a nagy áruházláncok ellátását. Hiába hozunk törvényeket, ha nem vagyunk szervezettek. Összetett dologról van itt szó. A hazai megtermelt tejnek hány százalékát dolgozzák fel? És itt megint törvénykezési probléma merül fel. Bulgáriában, amely ugyancsak uniós ország, törvénnyel szabályozzák, hogy az ott megtermelt tejnek 50 százalékát a bolgár tejgyárakban dolgozzák fel. Nálunk pontosan fordított a helyzet (számos tejfeldolgozó idegen kézben van, és rengeteg importtejet dolgoznak fel – szerk. megj.). Lehet, hogy bezárt kis tejfeldolgozó üzemeket kellene megnyitni, és helybeli, hagyományos termékekkel megjelenni a piacon és a nagyáruházak polcain.”
Daniel Constantin szakminiszter sem nagyon elégedett: „Láttam a törvénytervezetet, de bevallom, én kicsit liberálisabb vagyok. Mindig azt állítottam, hogy a gazdaságot szabadon kell hagyni a működésében, a piac szabályozza majd. A képviselőházban kifejtem a véleményem mint képviselő és mint miniszter is. Azt szeretném, ha 100 százalékban román termékeket látnánk a polcokon, de nem tudom, hogy időszerű-e a törvényes szabályozás. Lehet, a hazai termelés nem képes biztosítani a folyamatos ellátást, és mi lesz akkor? Mezőgazdasági miniszter mivoltomnál fogva nekem kötelességem biztosítani, hogy a nagyáruházak és a termelők között a kereskedelem jól működjön. Hogy létezzen bőségesen hazai termék, és a termelés jól szervezett legyen. Mindig arról beszéltem, hogy szükséges lenne a termelők szervezkedése, a szövetkezetek létrejöttét nagyon lényeges dolognak tartom. Ha lennének szövetkezeteink, egy ilyen tervezet sokkal könnyebben törvényerőre emelkedhetne.”
A szenátorok által jóváhagyott törvénytervezetet a képviselőházban is meg kell szavazni. Bizonyos termékek viszont kimaradtak a szenátusban elfogadott terméklistáról, például a tej és a tejtermékek, a méz és a péktermékek. A termelők szakmai érdekképviseletei már most kérik, hogy a skálát terjesszék ki ezekre.
A törvénytervezet rendelkezik arról a helyzetről is, amikor a hazai termékekből nem lehet biztosítani a keresletet, ebben az esetben az importáru aránya a polcokon 70 százalékig növekedhetne.
A vita tárgyát képező törvénytervezet nem egyedülálló az unióban, például Franciaországban és Lengyelországban is létezik hasonló rendelkezés.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
