A folyamat lezárása kapcsán tartott tegnapi sajtótájékoztatón László Endre, a Romániai Utazási Irodák Szövetségének alelnöke „bevallotta”, ő tehet arról, hogy a Park Szálló a kilencven országban mintegy négyezer vendéglátóegységet egységes rendszerbe szervező szállodalánc tagja lett. A brand azért felelt meg az egyébként is felújítást kezdő szállodának, mert egy sor egységes követelmény teljesítésén túl a rendszer lehetőséget biztosít, hogy megőrizze saját identitását. Vagyis nincs szükség arra, hogy „egyenszálloda” legyen, megmarad gazdasági önállósága, mind a tulajdonosi viszonyokat, mind az ügyvitelt illetően, ugyanakkor eleget kell tennie a nagyon szigorú minimális minőségi és menedzsmentfel­tételeknek. A Best Western által használt három minőségi brand, a standard, plusz és prémium közül az első, vagyis a háromcsillagos szállodáknak megfelelő standard szintet tudták teljesíteni. A szigorú ellenőrzési szakasz sikeresen zárult, egy görög szakember adott zöld utat a napokban, így bekerültek a könnyen elérhető, külön levelezgetést és sajátos megrendelést nem kérő internetes foglalási rendszerbe.
A Park Szálló lett itthon a 12. Best Western-tag a hat országot – Albániát, Örményországot, Bulgáriát, Ciprust, Görögországot és Romániát – tömörítő úgynevezett balkáni részleg mintegy félszáz szállodáját felölelő láncban. László Endre a háromszéki turizmus fontos pillanatának nevezte a lépést, hiszen a hivatalos adatok szerint az ágazat hozzájárulása a megye üzleti forgalmához alig két százalékra rúg.
Édler András nem rejtette véka alá, hogy az általános fejlesztési szempontok mellett a készülő brassói repülőtér konkrétan is sarkallta arra, hogy támogassák egy nemzetközileg is jegyzett szállodalánc bevonzását, hiszen a régióban nincs ilyen szálláslehetőség. Márpedig a Best Western egyik sajátossága, hogy több légitársaság utasait közvetlenül és kedvezményekkel szállásolja el egységeibe. A megyei kereskedelmi kamara elnöke beismerte, általában nem ösztönzik a multinacionális cégek megtelepedését, ám itt valójában egy minőségi rendszer átvételéről, illetve az ebből származó előnyök kihasználásáról van szó, miközben a szálloda megőrzi sajátosságait.
A szálloda tulajdonos-igazgatója szerint a sajátosságok megtartása egyenesen követelmény. Kovács István példaként a reggelinél kötelezően berendezett helyi termékek asztalát hozta fel, ahol kimondottan helyi termelőktől vásárolt különlegességeket kell feltálalni. Azon kívül persze a reggeli menübe egy sor kötelező fogást kell beiktatni.
Kovács István elmondta, a szálloda felújítását két éve indították el, de akkor még nem volt szándékukban a lánc részévé válni. Így utólag néhány olyan beruházást is eszközölni kellett, ami a már felújított berendezést érintette (a fogasokat például két centiméter miatt kellett kicserélni). A beruházás egyébként meghaladta a 100 ezer lejt, a megtérülési időt mintegy tíz évre becsülik. Jelenleg 36 szoba áll rendelkezésre, többségük kétágyas, így egyszerre mintegy hatvan vendéget tudnak elszállásolni. A kihasználtság rendkívül hullámzó és szezonfüggő, eddig a legmagasabb arányt a nyári időszakban regisztrálták, ez meghaladta a hatvan százalékot. Télen azonban – a szilveszteri időszakot kivéve – csupán néhány üzletember száll meg itt. Ezen kívánnak változtatni, hiszen például a Brassóba érkező vendégeket maga a szállodalánc rendszere irányítja a legközelebbi, tehát a sepsiszentgyörgyi egységbe.
A sajtótájékoztatón ugyanakkor elhangzott, a vendéglő még nem érte el a szükséges minőségi mutatókat, ez a fejlesztés még hátravan, de elsősorban személyzeti okok hátráltatják.