Elsőként és házigazda minőségben Ferencz Attila, az EMNT kézdiszéki elnöke köszöntötte a küldötteket, és akárcsak az előző napi EMNP-küldöttgyűlésen, a megjelentek egyperces néma felállással adóztak Fodor Imre, Marosvásárhely legutóbbi magyar polgármesterének emléke előtt. Ezt követően áldást osztott Sánta Imre bikfalvi református lelkész, Isten igéjével köszöntötte a küldötteket. Sándor Krisztina ügyvezető elnök bejelentette: a százhárom küldött közül nyolcvannyolc van jelen, tehát a küldöttgyűlés határozatképes.

Elnöki számvetés
A munkaülés Tőkés László éves elnöki beszámolójával kezdődött. Az EMNT elnöke kifejtette: az EMNT a kedvezőtlen körülményeknek és politikai változásoknak is köszönhetően nehezen találja útját. Hozzátette: célkitűzéseik nem változnak, ugyanis érdekérvényesítő munkájuknak számos eredménye van. A Néppárttal való viszonyukról elmondta: „Büszkék vagyunk a Néppárt létrehozására, még akkor is, ha partnerségünkre olykor ellentétek nyomják rá bélyegüket. Úgy érzem, sikerült rendeznünk a két szervezet kapcsolatát, így az EMNT és a Néppárt a konvergencia és komplementaritás elvei szerint tudja vállalni a rá háruló feladatot. Egymást erősítve, a teljes munkamegosztásnak megfelelően képviseljük az erdélyi magyarság érdekeit.” Elmondta: Magyarország kormányára szövetségesként tekintenek, nemzetpolitikai törekvéseit támogatják. Tőkés a Demokrácia Központok irodahálózatának megerősítését is szorgalmazta, és az irodák jogköreinek és hatásköreinek kibővítését javasolta. Kiemelte, hogy a Székely Nemzeti Tanáccsal stratégiai kapcsolatot alakítottak ki, mivel mindkét alakulat célja az autonómia kiharcolása, ezért egymást kiegészítve és erősítve végzik munkájukat. „Arra készülünk, hogy lármafák és őrtüzek állításával kivilágítjuk Székelyföld határait, ezáltal is felhívva a hazai és nemzetközi vélemény figyelmét jogos önrendelkezési igényünkre” – mondta Tőkés László, aki arra kérte mindazokat, akik nem tudnak jelen lenni október 24-én a Székelyföld határán megszervezésre kerülő megmozdulásokon, hogy saját településeiken csatlakozzanak a kezdeményezéshez és gyújtsanak lármafákat. „Erdélyi magyar viszonylatban etnikai humán katasztrófa árnyéka vetül ránk. Annak érdekében, hogy ne jussunk az erdélyi szászok vagy svábok sorsára, mindent meg kell tennünk, hogy hallathassuk hangunkat. Az SZNT-vel közös akciónk ehhez kiváló lehetőséget biztosít” – jelentette ki az EMNT elnöke, aki azt javasolta, hogy hozzák létre az erdélyi magyar autonómiák szövetségét is, melynek keretei között a közelmúltban megalakult Partiumi Autonómiatanács és a Székely Nemzeti Tanács is összehangolhatja munkáját. Tőkés beszédé­ben a „teljes mértékben elpártosodott” RMDSZ-t is keményen bírálta, megjegyezve, hogy csak mellékesen foglalkozik a romániai magyarság mindennapos gondjaival, és a román költségvetésből számára kiutalt évi négymillió eurónak a hetven százalékát pártépítésre és szavazatszerzésre használja, s csak a maradékát osztja ki alanyi jogon. Tőkés László tizenkét pontban foglalta össze javaslatait, többek között egy nagyszabású Kárpát-medencei és egy nemzetközi autonómiakonferencia megszervezését is javasolva.

Egy irányba húzni a szekeret
A tanácskozáson meghívottként jelen volt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki elmondta: amikor Orbán Viktor miniszterelnöktől feladatul kapta, hogy a határon túli magyarság autonómiaügyeivel foglalkozzon, világossá tette, nem az ő feladata az autonómiakoncepciók kidolgozása, mindössze a már meglévő autonómiatörekvések összehangolásában kíván segíteni. Ennek szellemében hangsúlyozta: európai kontextusba kell helyezni az önrendelkezési törekvéseket, s egyesíteni kell azokat, hogy minél nagyobb súllyal jelenjenek meg a közbeszédben, és egy irányba kell húzni a szekeret. Szili Katalin ismételten felhívta a figyelmet az összefogás fontosságára s arra, hogy az autonómia, mint a magyarság közös ügye, nem kerülhet a pártérdekek fogságába. Hangsúlyozta: amíg nem sikerül az érdekellentéteket félretéve a magyarságon belül konszenzust kialakítani, addig ne várjunk eredményeket érdekeink érvényesítésében.
Szabolcs Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője szintén kiemelte: az autonómiatörekvések csak úgy lehetnek sikeresek, ha azok széles társadalmi támogatottságnak örvendenek. Zsigmond Barna Pál főkonzul megköszönte a Demokrácia Központok eddigi munkáját, valamint az EMNT honosításban vállalt szerepét, mellyel – véleménye szerint – a szervezet jelentős mértékben kiegészítette a magyarországi kormányzat nemzetegyesítő szándékát. Azt is elmondta, hogy a honosítottak csupán huszonöt százaléka váltotta ki a magyar útlevelet. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta: az EMNT-vel egy állampolgári kezdeményezést szorgalmaznak az autonómiakoncepció benyújtására, mely mindkét szervezetre komoly feladatot ró, hiszen ehhez minimum százezer aláírás összegyűjtésére van szükség. Ferencz Csaba az egy hét múlva sorra kerülő lármafaállítás kapcsán arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy aki csak teheti, csatlakozzon e kezdeményezéshez. A küldöttgyűlés első fele az ügyvezető elnök beszámolójával és Tiboldi László általános alelnök honosítással kapcsolatos vetített képes beszámolójával fejeződött be.
A küldöttgyűlés második felében alapszabályzatot módosítottak, majd hozzászólások hangzottak el, és urnás tisztújításra került sor. A küldöttek által egyhangúan elfogadott zárónyilatkozatban az EMNT szolidaritását fejezte ki a magyar kormánnyal, amely „egész Európának példát mutat politikai józanságból most, midőn a teljes keresztény európai kultúrát fenyegeti a migrációnak nevezett tervszerű invázió”.  A küldöttgyűlésen titkos szavazással az EMNT alelnökeit is megválasztották. A tisztségeket Borbély Zsolt Attila és Tiboldi László, valamint a székelyföldi régióért felelős Cseh Gábor, a közép-erdélyi régióért felelős Hupka Félix és a partiumi régióért felelős Kálmán Balázs tölti be. A Magyar Ifjúsági Tanácsot Sorbán Attila Örs, a Partiumi Autonómiatanácsot Szilágyi Ferenc képviseli az EMNT elnökségében.