Az ablaknyílás egyidős a házépítéssel. A sövényből font, zsúppal kötött, illetve a deszkás ablak a mérges időt kívül rekesztette ugyan, az épület belsejét azonban sötétség borította.
Télen a lakóhelyiséget csak a tűzhely fénye világította be. Az ablak üvegezését a római korban találták fel. Pompejiben két centiméter vastag, bronzba foglalt ablaküveg maradt fenn. A nagy üvegtáblák készítése azonban nagyon körülményes volt. Időszámításunk szerint 100 körül a galliai Julius Alexander üveggyáras technikusa, egy bizonyos Caius jött rá, hogy kisebb, hengerelt üvegtáblácskákat farácsozat segítségével lehet ablakba foglalni.
A lantornás ablakra vékony marhabőr-hártyát tettek, miután jól átitatták olajjal, hogy tartósabb legyen. Ez persze nagyon sokba került, ezért amikor a 14. század közepén elterjedt a papír használata, azt feszítettek az ablakkeretre, hiszen az sokkal olcsóbb volt. A hagyományos japán házak ablaka ma is papírból van, az időjárás viszontagságaitól az előreugró eresz védi meg. Persze, ezt a papírt is beolajozták, mint a lantornát. Magyarországra az első üvegesek Nagy Lajos király korában települhettek át Itáliából.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
