Az előzetes eredmények ismertetése után Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a párt választási központjában közölte: „kezet nyújtunk mindazoknak, akik meg akarják változtatni Lengyelországot”. Hangsúlyozta, hogy amennyiben megalakul a PiS kormánya, óriási és hallatlanul nehéz feladatok várnak rá. Mint mondta, „a jogot gyakorolni fogják, de semmiféle bosszúról nem lesz szó”. A PiS egy másik  politikusa, Zbigniew Kuzmiuk belejentette: pártja az előző kormány által javasolt jövő évi költségvetés nagyon alapos módosítására készül, egyebek mellett 0,39 százalékos különadót vezetne be a bankok számára. A PiS gazdasági programja egyébként a gazdaságot a fogyasztás növelésével serkentené, az ezzel járó állami kiadásokat a multik megadóztatásából fedezné. A nyolc éve kormányzó, jelenleg fő ellenzéki erővé váló jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a voksok 23,4 százalékát szerezte meg, elnöke, Ewa Kopacz pedig úgy értékelte: gazdaságilag fejlett országot hagy maga után, melyet többek között alacsony munkanélküliségi ráta jellemez.
A vasárnapi választásokon a 460 fős parlamenti alsóház, a szejm képviselőit, valamint a felsőház, a szenátus 100 szenátorát választották meg. A PiS a pontosított eredménybecslések alapján az önálló kormányalakításhoz elegendő szavazatot nyerheti el, mivel a 37,7 százalékos támogatottság alapján szerzett 232 mandátummal többsége lenne a szejmben. Lengyelországban az 1989-es rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy egyetlen párt alakított volna kormányt. Az első exit pollok szerint a választásokat megelőző felmérésekhez képest magas, 9 százalékos támogatottságot nyert a jobboldali Kukiz’15 mozgalom. A tömörülés vezetője, a májusi elnökválasztásokon független jelöltként felfutott Pawel Kukiz rock-zenész vélhetően most is a protesztszavazatokat gyűjtötte be.