Apáról fiúra

2015. november 9., hétfő, Életmód

„A festett bútorok tanulmányozása szempontjából kivételesen szerencsés a helyzet Vargyason. Az udvarhelyszéki Erdővidék e szép falujában tovább élt a festett bútor divatja, és ugyanakkor ez a község az erdélyi festett bútorok egyik legrégebbi, magas művészi színvonalú termékeket előállító központja, ahol a legnevezetesebb bútorfestő, asztalos család egyik élő tagja, idős Sütő Béla személyében egyaránt kitűnő mesterét és hagyományőrzőjét találni az itteni festettbútor-készítésnek” – írja ifj. Kós Károly A vargyasi festett bútor című könyvében.

A Sütő család első két képviselője 1568-ban ács- és asztalosmesterként került Vargyasra a Daniel-kastély újjáépítésére és bebútorozására az udvarhelyszéki Fiatfalváról.  A bútorfestés és faragás hagyományát 14 nemzedék adta apáról fiúra egészen napjainkig. A Sütők jelenlegi portája 1773-ban épült, kőből a korábbi egyszerűbb faház helyére.
A festett bútor a XVII. század végére válik általánossá Székelyföld legtöbb vidékén. Addig csak sima vagy egyszerűen faragott bútorokat készítettek kemény fából. Ezek a díszítések hornyolókéssel vagy bicskával készültek, motívumaik valószínűleg a pogány korig vezethetők vissza. A Sütők ezt a  népművészeti ágat is gyakorolták, és gyakorolják ma is. A Sütő családban a bútor festésére utaló legrégebbi eszköz az a festéktörő kő, amire 1680-ban véste rá nevét (második) Sütő József, másik oldalára pedig 1754-ben Sütő István. Ez a két oldalán mélyedésekkel rendelkező márványlap, amelyen két kisebb őrlőkő segítségével tették kenhetővé a festéket. Napjainkban is használat alatt áll, a festékeket ugyanis a hagyományos módszerekkel készítik.


(a vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család honlapja felhasználásával)

 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 755
szavazógép
2015-11-09: Életmód - Ferencz Csaba:

A néphagyomány ápol minket (Népművészet)

Pál Tünde két festett bútora, egy téka és egy hozományos láda is bekerült a XVI. Országos Népművészeti Kiállítás anyagába. A szakma legrangosabb magyarországi seregszemléjét az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza és  a Népművészeti Egyesületek Szövetsége a tárgyalkotó népművészet, népi kismesterségek legkülönbözőbb ágaiban alkotók számára szervezi, a munkák pályázat útján kerülhettek be az egész Kárpát-medencéből. A cél az elmúlt öt év legszínvonalasabb népi kézműves alkotásainak reprezentatív bemutatása, a mestermunkákat a Néprajzi Múzeumban 2016. március végéig lehet megtekinteni. A siker kapcsán az alkotót a bútorfestéshez kötődő kapcsolatáról is kérdeztük. 
 
2015-11-09: Életmód - :

Ifj. Kós Károly: A régi székely bútorfestésről /részlet/

Népi kultúránknak alig van más területe, hol olyan pompában mutatkozik meg a nép igénye a szép és díszes iránt, mint a festett bútor. Annál feltűnőbb, hogy a téma mindeddig nem talált kutatóra, pedig a népi életmód és lakáskultúra rohamos átalakulásával a festett bútor tanulmányozása hovatovább nehezebb lesz. A „sima” bútorok fél évszázada falun is hódító divatjával a régi „tulipántos” bútorok is mindenfelé kiszorulnak a házból, s még jól járnak azok a darabok, amelyek a padlásra, és nem tűzre kerülnek.