Az elmúlt napok romániai eseményeire való reflektálás határozta meg az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülését. Kelemen Hunor elnök kiemelte: Románia megszűnt következmények nélküli ország lenni, de arra is figyelmeztetett: „a dühre nem lehet tartósan építeni”. Elnököt választott az SZKT, újabb négyéves mandátumra kapott megbízatást Bíró Rozália Bihar megyei szenátor, és meghatározták a jövő évi önkormányzati választások jelöltállítási szabályzatát, ezúttal a nyitottság jegyében, lehetőséget teremtve az együttműködésre a másik két magyar párttal.
Kelemen Hunor szövetségi elnök beszámolójában értékelte a romániai politikai helyzetet. Kijelentette: az elmúlt napok történései megmutatták, hogy Románia „megszűnt következmények nélküli ország lenni”. „Ma Románia egy dühös ország. (...) Ahol düh van, ott a nemes szándék könnyen rontó indulattá válhat, ahol düh van, ott nincsenek árnyalatok, minden fehér vagy minden fekete. Dühre, méregre nem lehet tartósan építeni. Az a feladatunk, hogy erőnkhöz mérten a jobbító szándékot, és ne a zabolátlan indulatot támogassuk. A mostani helyzet sok-sok kockázatot rejt magában, de magában rejti azt az esélyt is, hogy az ország és a társadalom jobbá váljék” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Megállapította: Romániában nemcsak politikai, hanem társadalmi válság is van, erre azonban továbbra is a demokratikus intézményi keretben kell megadni a válaszokat. „Nem lehet másképpen továbblépni és tovább építkezni, csak úgy, ha – figyelembe véve az elvárásokat – nem kérdőjelezzük meg a demokratikus parlamenti berendezkedés intézményeit” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, nem az elmúlt huszonöt évben kiépített intézményrendszert, hanem a politizálás módját kell megváltoztatni.
Két választás egyszerre
Kelemen Hunor elmondta, az államelnökkel folytatott konzultációk során azt javasolták, hogy olyan technokrata kormány alakuljon, amelyben a miniszterelnök választja meg kormánya tagjait. Szerinte ennek a kormánynak az lenne a legfontosabb feladata, hogy előkészítse a jövő évi előrehozott parlamenti választásokat, amelyeket az önkormányzati választásokkal egy időben kellene megtartani 2016 májusában vagy júniusában. Úgy vélte, alkotmányozó gyűlést kellene választani, amely az új alkotmány mellett reformokat fogad el a jelenleg rosszul működő területeken. Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy az utca is a törvények betartását követeli a politikusoktól. Hozzátette, az RMDSZ sem tudja elfogadni, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében négy éve nem alkalmazzák a magyar tagozat önállóságát előíró törvényt, és a kétnyelvű feliratok ügyében is következmények nélkül marad a törvényszegés. „Sokszor bennünket is megkérdőjeleznek, (...) de ennek ellenére úgy kell tudnunk tovább építkezni, hogy a jövő évi nagy megmérettetés után, mely nagy meglepetéseket is hozhat, az erdélyi magyarság erős képviselettel tudjon továbbmenni” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, a romániai magyarság nem lehet a változások vesztese.
Kelemen beszélt az MPP-vel körvonalazódó együttműködési megállapodásról is. Ez az egyezség szerinte a magyar közösség javára válik. Közölte, hogy az elmúlt napokban az EMNP elnöke, Szilágyi Zsolt is megkereste telefonon, és tárgyalást javasolt az RMDSZ-nek. „Mi a tárgyalásokat nem utasítjuk el, le fogunk ülni egyeztetni” – fogalmazott a politikus.
Kiengedni a gőzt
A szövetségi elnök beszédét politikai vita követte, elsőként Kovács Péter ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy valóban társadalmi változásokra van szükség, az RMDSZ számára most nem a kormányzás a fontos, hanem az, hogy milyen ajánlattal lépnek a szavazók elé a jövő évi választásokon. Máté András Kolozs megyei képviselő nem ért egyet az előrehozott választásokkal. „Mivel kampányolnánk Székelyföldön, az autonómiatörvénnyel? A szórványban a magyar iskolák bezárásával?” – tette fel a kérdéseket hozzászólásában. Kelemen Hunor Máté András hozzászólására reagálva kijelentette: „Hogyan lehetne kiengedni a gőzt? A mostani parlament megítélése rendkívül rossz. Venni kellene egy mély lélegzetet, alakuljon meg egy új parlament. Az RMDSZ frakcióinak bátraknak kell lenniük ahhoz, hogy ne a székükhöz ragaszkodjanak” – jelentette ki. Marosvásárhelyről azt mondta: „hagyjuk abba a klánháborúkat, ahhoz legyünk bátrak, hogy a mi házunk táján rakjunk rendet”.
Az SZKT elnöki tisztségére ketten jelentkeztek, Biró Rozália 98, ellenjelöltje, az RMDSZ bukaresti szervezetét vezető Budai Richárd pedig 38 szavazatot kapott.
Nyitva minden kapu
A tanácskozáson elfogadták a jövő évi önkormányzati választások jelöltállítási szabályzatát. A jelöltállítás újdonsága, hogy valamennyi RMDSZ-jelöltnek olyan nyilatkozatot kell tennie, amelyben vállalja, hogy hatáskörének megfelelően érvényesíti a nyelvhasználati jogokat az önkormányzatában, a magyar oktatási hálózat struktúrájának esetleges módosításáról pedig tanácskozik az RMDSZ megyei és országos illetékeseivel. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az SZKT-t záró sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, a szabályzat nyitva hagy minden kaput, nem zárja ki az együttműködés semmilyen formáját a többi párttal.
A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ-nek attól függetlenül is szüksége van a megújulásra, hogy az utcai tüntetéseken a politikai elit megtisztulását követelik. Hozzátette, az elfogadott szabályzat nem tiltja meg, hogy olyan politikusok legyenek a szövetség jelöltjei, akik ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, de minden egyes ilyen esetet külön meg fognak vizsgálni.”
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor elmondta, Románia leendő technokrata miniszterelnökének olyan szakmai múlttal rendelkező, hiteles embernek kellene lennie, mint például Dacian Cioloş volt mezőgazdasági európai biztos vagy Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank alelnöke. Hozzátette, olyan személyt látna szívesen a miniszterelnöki tisztségben, akinek szolid szakmai karrier van a háta mögött, nem kötődik egyik politikai párthoz sem, és semmilyen párt színében nem száll versenybe a 2016-os választásokon, így tehát nem használja a kormányzati eszközöket a választási kampányban.
