Kedden az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kézdivásárhelyi székházában Johann Taierling néppárti önkormányzati képviselő, a Kézdiszéki Mezőgazdászok Egyesületének elnöke és Tankó Levente mezőgazdasági vállalkozó sajtótájékoztatót tartott.
Taierling elmondta: Tankó Levente panasszal kereste meg pártját: tudomást szerzett arról, hogy Kézdivásárhely polgármestere tanácskozásra hívta a háromszéki nagy burgonyatermesztőket, hogy tárgyaljanak a burgonyakísérleti állomás jövőjéről. Tankó azt kifogásolta, hogy a tanácskozásra csak egyeseket, a nagytermelőket hívták meg, és a gyűlést nem hirdették meg a sajtóban. A kis- és közepes termelők véleményére miért nem kíváncsiak? – tette fel a kérdést Tankó, aki szerint a háromszéki gazdáknak szükségük volna a kísérleti állomásra, ha megfelelő vetőmagburgonyát állítana elő.
Mucsi Mihály kertészmérnök véleményét is kikértük. A sikeres magánvállalkozó, a burgonyakísérleti állomás egykori főmérnöke érdeklődésünkre elmondta: a közelmúltban megkereste őt Fejér László Ödön parlamenti képviselő és Bokor Tibor polgármester azzal az átirattal, amit a Gheorghe Ionescu-Siseşti Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémiától és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kaptak, amit a kísérleti állomás állított össze. Az átiratban az olvasható, hogy az állomáson a környékbeli gazdáknak vetőmagot termeltek, csak az utóbbi két-három évben nem került erre sor, mivel karanténban vannak, csak ipari burgonyát termelhettek. A két elöljáró kérdése az volt, hogy vesznek-e vagy sem az állomástól a gazdák vetőmagot. Mucsi mérnök akkor azt javasolta, hogy tartsanak egy megbeszélést ezzel kapcsolatosan, és azokat a termelőket hívják meg, akik tagjai, és tagsági díjat fizetnek a Romulus Oprea által vezetett Cartofcov Egyesületnek. A megbeszélésre ma reggel 9 órakor a városházán kerül sor, és ha kialakul egy egységes álláspont, a következő tárgyalásra már a kísérleti állomás és a Gheorghe Ionescu-Siseşti Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia képviselőit is meghívják.
Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a burgonyakísérleti állomás a rendszerváltást megelőzően mintegy 1400 hektáron gazdálkodott, majd területe fokozatosan csökkent, 1999-ben 907 hektárról 607 hektárra, 2006-ban 367 hektárra. Idén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium további 7,20 hektár földterület „felszabadításáról” értesítette a helyi önkormányzatot – terület, melyet a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék döntése értelmében a megyei földosztó bizottság rendelkezésére bocsátottak, hogy visszamérjék az arra jogosult családnak.
