Miért ne lehetne Gidófalva izgalmas, rejtőzködő falvaival, közismert gasztronómiai kínálatával, Kálnok fából ácsolt haranglábaival, Málnás a gyalogturizmus és a majdani téli sportok faluja, Málnásfürdő a megyei és a helyi összefogás révén a gyógyulás Mekkája, Mikóújfalu a székely közélet hagyományébresztő szokásaival, Sepsibükszád természetes ásványvízforrásaival, vadászatra igen alkalmas lehetőségeivel vendégváró és hívogató kapuja a Csomád-hegytömb csodás övezetének?
A kincses hely
Nem maradhat ki a felsorolásból Bodok község sem Oltszemmel és Zalánnal. Oltszemen születésnapra készülődnek, s ha lenne majdan megfelelő anyagi fedezet, dolgozni és küzdeni akarás, hogy híres szénsavas ásványvize révén ki tudja használni gazdasági erejét-tartalékait a községközpont is, jövedelmet hozó falusi turizmussal ötvözhetné a szórakoztató és gyógyító idegenforgalom helyi adottságait.
A faluházán, de a megyei tanácsnál is várják a hivatalos döntést a bodoki Matild-víz töltödéjének kikiáltási áráról, amelynek megvételére a törvény biztosította elsőbbség folytán Bodok is jelentkezne. „Ha sikerülne, teszünk azért, hogy ez az ipari egység soha ne kerülhessen idegen kézre, s legyen kenyérkereseti helye a bodoki szakképzett munkaerőnek” – részletezte a polgármester.
Ekképpen körvonalazódnának a bodoki községvezetés és a helyi tanács jövőbeni elképzelései, jelesen elsőként Oltszemen, mert Bodokon – éppen a menet közben adódott oltszemi lehetőségek okán – a szekér megkerülte a lovat, de nem baj ez, bár kerülgetné sok más községünkben is, mert hát hol van az előírva, hogy nem fejleszthetné bármilyen adottságát egy községhez tartozó falu?!
Bodok községközpontként kihasználta a Leader-program nyújtotta le­hetőségeket, sikeresen felújította kultúrotthonát, és az évekkel ezelőtt megépített sportcsarnok közvetlen közelében, a központi iskola telkén korszerű, műgyepes kézilabdapályát építtetett. Ottjártunkkor működésben találtuk földgyalujukat, éppen annak a vásárpataki egykori erdőipari útnak a burkolatát egyengette, amely a talaméri úttal együtt már az önkormányzat tulajdona. Mondta Fodor István polgármester, de sejtettük is, hogy ha az anyagiak összejönnek, Vásárpatak festői forrásvidékén, dobásnyira a Bodoki-hegység főgerincétől hétvégi, avagy turista-menedékházzá alakítják az egykori állami erdészházat, tetőzetét már felújították. Gondoltak a kisgyerekes anyukákra is, tervezik, ha tisztázódik a polgármesteri hivatal közvetlen szomszédságában lévő Berecz-féle magánház és telek tulajdonjoga, ott teremtenek rendezett játszóteret.
Szabadidőközpont születik
Egybecsengett a megyei és a bodoki vezetés terve, amikor megvásárolták az oltszemi freskós Mikó-kastélyt és az azt körülvevő uradalmi kertet. Ez lesz a szíve annak a szabadidőközpontnak, mely köré már megépült az Olt völgyének gyógyvizeit értékesítő kezelőközpont, a folyón áthajló híd, s kínálják magukat látnivalóként a környék olyan idegenforgalmi érdekességei, mint a felújított Sütei népi feredő, a Leánykavár és a Vármege régészeti lelőhelyei, a közeli Herec Árpád-kori romjaival, Kéncsás vára rejtélyei, nemkülönben a Mikó-kastély és annak udvarán az olt-völgyi utat egykor őrző római katonai tábor maradványai.
Minél jobban boncolgatjuk, annál érdekesebbnek tűnik ez a hely, amelynek kapuja az országút mellett van ugyan, de többi része a lovassport helyszíneként szinte kínálja magát a kikapcsolódást óhajtóknak. Előnye a tiszta levegő, az Olt vize, a kiterjedt erdős övezet – jeleztük meglátásainkat az elöljárónak, aki elmondta, hogy az elképzelések kivitelezése nem könnyű, időt és munkát, anyagiakat követelő folyamat.
A műemlék kastély felújítását vállaló megyei tanács megrendelte már a nélkülözhetetlen előtanulmányt az épület teljes restaurálására, a községi önkormányzat lovasközpont és mintagazdaság megteremtésén fáradozik. Ennek indulása biztató, haszonállatai (helyi adományként szerzett lovak, sertések, juhok, szárnyasok), fóliaházas zöldségese, gyümölcsöse anyagiakat fialhat, hogyha turistaközponttá alakul majd a fundus, étkezdéjét is helyi alapélelmiszerekből működtethetnék, pityókás házikenyeret, bodoki és oltszemi ásványvizet tehetnének a vendégek asztalára.
Az új uradalomrendezés sínen van, győződtünk meg, s körvonalazódik a majdani turista- és lovasközpont anyagi alapja is. Megtekintettük az oltszemi  mintagazdaságot és az Agrosic Egyesület segítségével vásárolt hat- és nyolcszemélyes, nagyon mutatós lovas kocsit (használatos nevén: vadászhintót) és a lófelszereléseket. A kocsikázó vendégeknek képzett idegenvezető mutathatja majd be a közvetlen közeli vagy a távolabbi vidék értékeit-látnivalóit. Már van s lesz is igény erre, a kocsikat ki is próbálták. Adott a lehetőség a téli szánozásra is, ugyanis a kocsik könnyűszerrel átalakíthatóak. Arra gondoltak, hogy a kellemes téli napokon megszánkóztatnák a kezelőközpontba érkezőket, mert ha nincs szórakozási kínálat, foghíjas a vendégek tábora is. Felvették a kapcsolatot egy mezőhegyesi mintafogathajtópálya-tervezővel, aki felmérte az oltszemi lehetőségeket, és olyan pályát tervez, amelyen jeles hazai és esetleg nemzetközi fogathajtóversenyek is megrendezhetőek.
Jövőben megfelelő otthonba költöztetik az oltszemi speciális iskola gyerekeit, és lehetőség nyílik a majdani étkeztetőközpont kialakítására. Érdekes módon, mivel a helyi lakosság látja és sejti az alakuló beruházás számukra is hasznos hozadékait – munkahelyek stb. –, már alaposan megváltoztatta magatartását, számos állatot adományoztak, készséggel bekapcsolódnak az olykor szükséges munkálatokba. Oltszemnek, az erdő-közbirtokosságot kivéve, majdnem semmilyen jelentősebb termelőegysége nincs, ezért a lakosság értékeli a befektetést.
Mire vár még Oltszem és Zalán?
Oltszemen már régebb kezdeményezte az egyházvezetés, hogy tisztázzák és véglegesítsék a temető és a református templom telkének tulajdonjogi formaságait, ugyanis a községi önkormányzat csak ezt követően tudna intézkedni ravatalozóház építéséről. Itt mutatkozott sürgősebbnek, mivel temetéskor – különösen, ha a falu távolabbi részéről indul a gyászmenet – akadályozzák a nemzetközi úton való közlekedést. Végül Zalánra esett a választás, ahol a presbitérium azonnal felajánlotta és telekkönyveztette a szükséges központi fekvésű telekrészt, s az önkormányzat megrendelte a kivitelezési tervet, ugyanis a műemlék templom térségébe tervezett ravatalozónak illeszkednie kell a faluközpont alakuló építészeti összképébe. Az elemi iskola nemrég felújított épülete, a teljesen megújult és mutatós kultúrotthon, a közelében épült új magánvendégház arra készteti a községvezetést, hogy a szabad térségből tetszetős faluközpontot alakítson majd ki.
A polgármesteri hivatal 3000–3000 lejjel támogatta mind a két egyházköz­séget, hogy rendezhesse a hivatalos formaságokat. Ugyanennyi támogatásban részesült a bodoki református egyházközség is, ugyanis, amint Roth Levente lelkipásztortól megtudtuk, tavaly új cseréptetővel fedték le a műemlék vártemplom templomhajóját, kijavíttatták és hófehérre meszelték az épület külső részét. Pénz függvényé­ben a jövő esztendőben a harangtorony következne. Megállás nem lesz, mert nemsokára  a lelkészlak is javításra szorul.
Bodok község és lakói munkás nyár és ősz után fordulnak a közeledő adventbe, pillanatnyi év végi pihenőre.