Sötét erők ünnepe

Volt, aki szerint a tömegből emelték ki a bombával felszerelt férfit, mások tudni vélték, hogy egész hadosztály készülődött, lőtereket mutattak, fegyvereket. Románia igazodott az európai irányvonalhoz, ha mindenütt terroristákat üldöznek, ő sem maradhat le, igaz, itt nem az Iszlám Állam támad az ártatlan lakosságra, hanem az ország egységét veszélyeztető magyarok.
A Kézdivásárhelyen tapasztalt tények ellentmondani látszanak mindannak, amitől a híradók zengenek, sőt, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellen Igazgatóság hivatalos közleménye is ködös és sok pontjában tendenciózus. „Úgynevezett Székelyföldről” beszél, megalapozott gyanúról, a Nagy-Magyarország visszaállításához vezető folyamat egy állomásáról, no meg pontos leírás nélkül olyan eszközökről, amelyek „alkalmasak lehetnek, hogy veszélyeztessék a román állampolgárokat és javaikat”. A bukaresti sajtó természetesen nem érte be ennyivel, röpködtek a számok, hány száz robbanószert foglaltak le, milyen bombadetonátort találtak, azt is tudni vélték, távcsöves, éjjellátó fegyverekre bukkantak a rend éber őrei. Egymást követték az összeesküvés-elméletek, alig akadt, aki feltegye azt a kézenfekvő kérdést: ha egy magyar terrorista a román állam, a románság ellen tervez merényletet, miért a 90 százalékában magyarok lakta Kézdivásárhelyen készül bombát robbantani?
A háromszéki „terrortámadásnak” megvolt a jól előkészített felvezetése. Két nappal korábban egy szociáldemokrata képviselő hozta összefüggésbe a Colectiv Klubban történt tragikus tűzesetet, a Ponta-kormány bukását egy Magyarországról szervezett, Erdély elszakítását célzó akcióval. Majd Sepsiszentgyörgyön tűnt el a román zászló, senki nem látta, hogyan, mikor, s bár nagy erőkkel nyomoznak, azóta sem került elő a „tettes”. Mindez még beillett a szokásos december elsejei provokációk sorába, ám a terrortámadás gyanúja – mely percek alatt kész ténnyé vált a román közvélemény szemében – már sötét erők forgatókönyvét vetíti előre. A jelek szerint így próbálják elejét venni minden további követelésünknek, terrorcselekménnyé nyilvánítani az autonómiaharcot, terroristává, aki jogainkért emeli fel szavát. Elérni, hogy a románság szemében ismét a magyar közösség váljék fő ellenséggé, hogy a terrorveszélytől rettegő Európában ne akadjon, aki védelmébe vegyen.
Mit szól mindehhez a megújulást hirdető kormány, a demokráciát megalapozni kívánó államelnök? Megvárjuk. És kíváncsiak vagyunk a ködös jelentés mögötti konkrét részletekre, mert ez így csak gyalázatos népvakítás és bujtogatás.