Emlékeim kötődnek az egykori szász településhez. Erdős övezetében a Krizbai vár környékét, a Fehérkút patak völgyét, Gheorghe Maurer miniszterelnök vadászösvényeit többször bejártuk. Itt halad át a Fehérkút és az E60-as nemzetközi út érintésével az a kék kereszt turistajelzés, amelyet sepsiszentgyörgyi fiatalokkal készítettünk az 1970-es évek derekán.
A falu Brassó megyei önálló község (Măieruş), hozzá tartozik Lüget (Arini) is. Egykori szász lakosságát megtizedelte a történelem. Többen hadifogolyként pusztultak el a Szovjetunióban, s akiket Ceauşescu nem tudott márkáért eladni Németországnak, az az 1989-es változás után kivándorolt. Emléküket a jellegzetes barcasági háromszögű és trapéz oromfalú épületek, a XV. századi műemlék lutheránus vártemplom, a maradék rokonság és a szász temető őrzi. Az üresen maradt szász lakások többségét románok és román cigányok foglalták el.
A példásan restaurált egykori községházban Nistor Boricean polgármester szívélyesen fogadott, és kiderült, hogy megyénk szülötte, Lisznyópatakon ringatták bölcsőjét. Elmondta, hogy a községközpont infrastruktúrája épülőfélben. Constantin Aitean-Taus helyi krónikás falumonográfiájában azt írja, hogy „a település nevét a Szászvörösmart (Rotbav) felőli határrészen csörgedező Magyarós pataktól kapta, a betelepülő szászok Nussbachnak nevezték, román fonetikus nevének nincs jelentése”. Első írásos említése 1377-ből való. Lakóinak száma Lüget faluval együtt 2817 (2011), ennek tetemes részét a helybeli és a lügeti román ajkú cigányság teszi ki. Magyaróson ma elenyészően kevés magyar él, legtöbb vegyes házasságban, akik információink szerint csak szórványosan részesülnek lelki gondozásban. 2002-ben 28 személy vallotta magát magyarnak.
1512-ben Magyarós az Olton túl fekvő Bölönnel közösen állított révet az Olton. 1568-ban a tatárok felgyújtották, 1599-ben Mihai Viteazul seregei kifosztották, 1690-ben császári csapatok dúlták. Az 1718–19-es nagy pestisjárvány után románok telepedtek a faluba. 1945-ben 136 szászt vittek kényszermunkára a Szovjetunióba, közülük sokan meghaltak. A faluból elszármazott szászok szövetsége 1985-ben alakult meg a bajorországi Dinkelsbühlben, akik rendszeresen tartják a kapcsolatot a magyarósiakkal, az önkormányzattal. 1989-ben még 635 szász lakott a faluban, többségük a rendszerváltás utáni első években vándorolt ki. Az evangélikus vallású szász nemzetiségűek lelki gondozását Brassóból beszolgáló lutheránus lelkész végzi. A többségi román lakosság ortodox vallású, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templomuk építését 1787-ben fejezték be. A Bogáti-hágón áthaladó műutat Karl Gartner brassói főmérnök tervezte és építtette 1867-ben. Az ő érdeme volt az út melletti Fehérkút (bő hozamú, édesvizű karsztforrás) szakszerű foglalása is. Nevét a régi rendszer idején egy giccses öntött oroszlánfejjel önkényesen eltakarták. Restaurálása a Németországba kitelepedett magyarósi szász közösség érdeme. Tavaly ünnepélyesen felavatták és felszentelték. Fehérkút a védetté nyilvánított 2472 hektárnyi Bogáti erdő egyik jelentős vendégforgalmi látványossága.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
