A Közép-afrikai Köztársaság, Afganisztán és Haiti a világ három legrosszabb helyzetben levő országa – derül ki a Legatum Institute elemzéséből. A 142 országot vizsgáló kutatás Romániát az EU harmadik legrosszabb helyzetű államaként rangsorolja, csak Horvátországot és Bulgáriát előzzük meg. A jóléti ranglistán az EU mind a 28 tagállama az első 53-ban található. Horvátország (53.), Bulgária (51.) és Románia (50.) mellett Görögország (49.), illetve Magyarország (45.) alkotja az EU öt legrosszabb helyzetben levő országának rangsorát.
Az összesített lista elején Norvégia, Svájc, Dánia, Új-Zéland és Svédország áll. A tanulmány készítői olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint az adott ország gazdasági teljesítménye, a vállalkozói hajlandóság, az egészségügyi ellátás, az oktatás színvonala, a mindennapi élet biztonsága, a személyes szabadság biztosítása, a kormány munkája, valamint a szociális kiadások mértéke. Románia még a régiós országokhoz viszonyítva is rendkívül rosszul áll a szociális ellátások színvonala szerint, ebben a tekintetben a környező országok közül csupán Horvátországot tudjuk megelőzni, és olyan nem EU-s tagállamok is előttünk foglalnak helyet, mint Ukrajna, Szerbia vagy Moldova. Régiós rangsorban jól állunk viszont a személyes szabadság tekintetében, ahol Romániát Ausztria, Szlovénia és Lengyelország előzi meg. (Transindex)
NEM VONZÓ A NAGYVÁRADI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS. Egyelőre nincs elegendő érdeklődő ahhoz, hogy magyar nyelvű orvosképzés induljon be a nagyváradi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen – közölte Florian Bodog, a felsőoktatási intézmény dékánja. Ehhez legalább ötven jelentkező kell, és eddig csak egy-két személy érdeklődött. Bodog szerint a magyar fiatalok többnyire a marosvásárhelyi orvosképzést választják, de a nagyváradi lehetőség továbbra is nyitva áll, akár magyarországi hallgatók számára is. A magyar oktatás költségeinek fedezésére évente 70 ezer lejes összeget kellene előteremteni. Ez az engedélyeztetés mellett az oktatók honoráriumát és az egyéb költségeket is fedezné – mondta a dékán, aki a magyar oktatás beindításában látja annak a lehetőségét, hogy a nagyváradi egyetem kinőjön a kicsinek számító tanintézetek sorából. A magyar tanerők biztosítása nem ütközne nehézségbe, hiszen jelenleg is tanítanak helyi, magyar anyanyelvű, illetve Magyarországról meghívott tanárok a nagyváradi egyetemen. Romániában jelenleg csak Marosvásárhelyen folyik magyar nyelvű orvosképzés, de az egyetem román vezetése láthatólag ennek elsorvasztására törekszik. (Maszol)