A bibarcfalvi fürdő felújításának és hasznosításának terve bő tízéves történet. Az idők folyamán nem kevés politikai csatározás folyt miatta, háromszor is haszonbérbe adták, ám idővel felbontották a szerződéseket, míg végül 2012-ben felvetődött, hogy az önkormányzat pályázati pénzből maga újíttassa fel, majd működtesse.
Barót frissen megválasztott polgármestere, Lázár-Kiss Barna András 2012 októberében tanácsülésen számolt be annak lehetőségéről, hogy nyolcszázezer–egymillió euró uniós forrásból kétszázalékos, illetve harmincszázalékos önrész biztosítása mellett (a jelképesnek mondható hozzájárulás a létesítményt kiszolgáló fejlesztésekre, a közel harmadnyit a jövedelmet hozó részre kellett volna fizetniük) külső, valamint fedett medencét alakítanának ki, műfüves pályát, mofettát és szaunát létesítenének.
A szinte pontosan egy évre rá tartott tanácskozáson – amikor a műszaki terveket kellett elfogadni – az ellenzéki tanácstagok igencsak drágálták az 5,511 millió lej összköltségből a városra háruló terhet. Mint mondották, Barót nem engedheti meg magának, hogy negyvenszázalékos önrészt, illetve a hozzáadott értékadó miatt hárommillió lejre nőtt számlát fizessen ki, ám a vita ellenére végül pártállástól függetlenül mindenki támogatta a kezdeményezést. Tavalyelőtt január végén a beruházásról  már borúlátóbban nyilatkozott a városvezető: a kivitelezésre adott határidő rövid, az önrész pedig akkora, hogy saját maguk nem tudják még kölcsönből sem fedezni, a hárommillió lej élőteremtéséhez feltétlenül szükség lesz a megyei tanács és a kormány támogatására is. A polgármester végül támogatás híján nemcsak lemondott a megvalósításról, de még az év júliusában a városnak a Sigapress Rt.-vel szembeni tartozása fejében szinte el is árverezték a bibarcfalvi létesítményt. Az ürömben öröm lehet, hogy éppen ez a vészhelyzet hozhatja el a bibarcfalvi fürdő megmentését. Az idegen kézbe kerülés veszélyének hírére megmozdult a helyi közbirtokosság, jelezték, készek megvásárolni azt, és felújításába pénzt is fektetni. Érdeklődésünkre Lázár-Kiss Barna András polgármester elmondta: a város kifizette az adósságát, tehát nem lenne szükség a fürdő eladására, ám mivel látta, hogy a közbirtokosság szándéka komoly, hamarosan javasolja a tanácsnak, szervezzék meg az lepusztult hely magánkézbe adását lehetővé tevő árverést.
Az 1989-ben elkezdett iskolaépítésnek annyira szövevényes a története, hogy vázolni is nehéz. Tény: 2014 decemberében még arról szóltak a hírek, hogy uniós forrásból be tudják fejezni az építkezést. Ám a remény csak pár hétig tartott: a gyulafehérvári hatóság arról értesítette Barót önkormányzatát, hogy a volt városvezetés olyan formai hibát követett el – a kivitelezővel, a székelyudvarhelyi Sigapress Rt.-vel határidő előtt kötött szerződést –, ami miatt felbontják a megállapodást. A fejlesztési központnál végül sikerült elérni, hogy ne legyenek olyan szigorúak, ám a részleges amnesztia – azaz, hogy a 22,34 millió lejes beruházásnak „csak” húsz százalékával büntessenek – olyan későn érkezett meg, hogy Lázár-Kiss Barna András a szűk, mindössze négy és fél hónapos határidő miatt már nem vállalta a munka folytatását és befejezését. Egy október közepén tartott tanácsülésen kijelentette: bár elestek a támogatástól, bízik benne, az EU új pályázati ciklusában lesz olyan kiírás, amely lehetővé teszi, hogy a bő negyedévszázados építkezést követően végre új iskolaépülethez jusson Barót; a cél érdekében már az előtanulmányok felújítását is elkezdik. Mostani érdeklődésünkre, hogy miként is állnak a három hónappal korábban beharangozott előkészítő munkával, a polgármester elmondta: a felkért szakemberek dolgoznak a dokumentáció frissítésén, és amikor – várhatóan március-áprilisban – elkezdődhet a pályázatok leadása, Barót az elsők közt lehet, aki él a kínálkozó lehetőséggel. A tervek a régi épület és a sportpálya felújítását, valamint a két elkezdett iskolarész befejezését tartalmazzák.