Elég csak egy szűk évtized lapgyűjteményét fellapoznunk, máris szembeötlik, hogy a mindennapok eseményeit rögzítő tudósítások szédületes gyorsasággal múlttá válnak, olykor avíttnak tűnő helytörténeti adattá. A tegnap, a közelmúlt szemünk láttára letisztul, nemesedik, és része lesz a településkrónikáknak. Nem volna-e fontos egy-egy falufüzetbe rögzíteni a mindennapok olyan apró történéseit, amelyek kerekké, sajátosan helyivé tennék a majdani krónikákat?
Most, az év eleji összegzések időszakában valóban egy csokorba kerülnek falvaink képe-változásai, eseményei, a maradandó értékek születése, ámde hol vannak az apróbbak, a színesebbek: egy-egy humoros vagy éppen felette érdekes történet, jellegzetes személyiség rögzítése, a vándormadarak érkezése, az emberek életének színeváltozásai? Ezek tennék színessé a majdani krónikákat. Falujárókként még számon tartunk egy-egy idős krónikást, de a már elhalt naplóírók füzetei vajon milyen sorsra kerülnek/tek? Ki őrzi például Nagy József néhai középajtai egyházgondnok felette érdekes regisztereit, amelyben még a helyi időjárás viszontagságai, földrengések megélése, vadásztörténetek is helyet kaptak. Ki őrzi a sepsiszentkirályi Burák Izabella néni verseivel, különleges életelixír-receptjeivel, saját költésű imáival tele füzeteit, az elfekvő világháborús emlékfüzeteket, a tovatűnt diktatúra vagy akár az elmúlt 25 esztendő túlkapásairól szóló feljegyzéseket? Hol vannak az értékes családtörténeti adatokat rögzítő históriás füzetek? Napilapjaink igaz, hogy valóságos jegyzőkönyvei a mindennapoknak, de a legérdekesebb apróságoknak, melyek egyedivé teszik a falutörténeteket (miért ne: várostörténeteket?), már nem jut hely bennük.
A számadás felette hasznos
Akkor jutottak eszünkben ezek az egyre égetőbbé váló kérdések, népünk fogyásán bucsálódva, amikor Réty község polgármesterét, Dálnoki Lajost arra kértük, összegezze mindazt, ami gazdagabbá tette, avagy amit nem sikerült megvalósítania az eltelt évben.
– Rétyen nem volt eseményekben szegény esztendő a 2015-ös. Összegezni kell, ugyanis számadással tartozunk a lakosságnak is. A legfontosabb talán a művelődési otthon teljes felújítása. Ez egész éven átívelő munka, jelenleg is folyik, mert a közbeszerzések bürokráciája fékezte. Értéke 1,1 millió lej. A rétyieknek jelentős előrelépés és elégtétel is, hogy önerőből sikerült makadámburkolattal felújítani a dombon álló református templom felé vezető utat. Felújíttattuk azt az 1,2 kilométer hosszú községi útszakaszt is, amely Egerpatakot köti össze – a Kovászna patak magas teraszán – Nagyborosnyó község közigazgatási határával, kivitelezésében anyagilag támogatott a megyei tanács is. Lebonyolítottunk két sikeres Leader-pályázatot: uniós alapokból vásároltunk egy multifunkcionális buldóexkavátort két tartozékkal, majd az év végén kiegészítettük, többek között a legfontosabbal, egy nagy teherbírású búvárszivattyúval.
Az elöljáró sorolta a falvak számára fontos javításokat is, melyeket jelentősebb beruházásként könyveltek el. Csempekályhákat javíttattak az előzőleg felújított egerpataki kultúrotthonban, és az újabb rendelkezések értelmében egy második vészkijáratot is létesítettek. Hasonlóképpen a szacsvai kultúrotthonban, ahol a főbejáratot is korszerűsítették. Bővítették a rétyi sportbázis felszerelését és közvilágítását, így kora tavasszal és késő ősszel lehetővé válnak majd az esti sportrendezvények, s az már csak természetes, hogy az önkormányzat támogatja a művelődést, a nagy múltú fúvószenekart, annak kiszállásait. Karmestere, ifj. Maksai József tavaly Kolozsváron átvehette a Romániai Magyar Dalos Szövetség Rónai Antal-díját.
2016 nagy gondja a rétyi ravatalozóház. A presbitérium átadta a területet az önkormányzatnak, amely az építtetést felvállalta. Rendelkeznek egyházmegyei jóváhagyással is, s remélik, hamarosan elfogadják az általános községrendezési tervet, amelyben benne foglaltatik az a terület is, s így tavasszal megkezdhetik a munkát.
Támogatták a sporttevékenységeket, s nem utolsó- sorban azokat a történelmi egyházközségeket, amelyek anyagi gonddal küzdenek. Tavaly az egerpatakit és a bitait segítették.
Egerpatakra új lelkészt helyezett a főhatóság, s hogy gyökeret is verhessen, támogatásuk biztatás és segítség is – mondta a polgármester.
– Javításokat végeztünk, új kerítést építtettünk a gyülekezeti ház köré – tájékoztatott Dezső László Levente lelkész.
Bitán a községi támogatásból bevezették az ivóvizet az egyházi tulajdonú kultúrotthonba és a lelkészi lakásba – tudtuk meg Szász Gergely István lelkipásztortól.
– Haladnak-e a szacsvai műemlék templom mentési munkálatai? – kérdeztük ugyancsak Szász Gergely Istvántól, aki a szacsvai leányegyházközség beszolgáló lelkésze is. A felelet határozott igen volt, ugyanis tavaly megkezdték a harangtorony külső mentését és meszelését, amit ebben az évben akarnak befejezni. Jó volna folytatni az állagmegőrzést is, ám az ehhez szükséges terv költségei meghaladják az alig 115 lelket számláló gyülekezet anyagi lehetőségeit. Az értékes műemlék templom teljes felújítására kivitelező is jelentkezett, és a kiadásokba beszállna a Magyarországon működő Szilvási András szacsvai kötődésű építész-vállalkozó is, aki bérmentesen erősítette meg az épület külső támfalait.
Az új esztendő hozadékai
– A tavaly érzékenyen érintette Réty községet is a költségvetésen esett érvágás, amit csak késve, augusztusban sikerült pótolni, emiatt változtatni kellett a további elképzeléseken is. Mihez kezdenek 2016-ban?
– Azt javasoltam a tanácsnak – felelte Dálnoki Lajos –, hogy a legfontosabb egy koptatóréteg leterítése volna a nemzeti útból leágazó, Egerpatakon áthaladó és Szacsva felé tartó 2,2 kilométeres aszfaltburkolatú útszakaszon, amelyet menteni szeretnénk. A szacsvai út 1,1 kilométerrel hosszabb, mint ahogy a megyei leltárban szerepel. Ezt a szakaszt újra felméretjük, minősíttetjük, s egy következő pályázattal egészen a falu felső feléig korszerűsítjük. Egy része ugyan ennek a szakasznak is aszfaltozott, de nagyon gyenge az alapozása, így az út egész hosszában felújításra vár. Az előkészületeket megtesszük, a kivitelezés a jövő feladata.
Bitán kiépült az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, ebben az évben annak folytatásaként következik majd – igény szerint – a családi házak-udvarok rácsatlakoztatása mindkét fővezetékre.
Távlati óhajunk lenne, hogy járdákkal és vízlefolyókkal lássuk el a Rétyen keresztülhaladó országút két oldalát, amely nem a mi tulajdonunk, de lényegesen hozzájárulna a falukép javításához. Jelenleg mellékutcáink egy része jobban mutat, mint a települést átszelő út.
Az önkormányzat továbbra is erősíti baráti kapcsolatait testvértelepüléseivel, a magyarországi Inárccsal és Bicske várossal, valamint a szlovákiai Csilizradvánnyal. Utóbbi már meg is hívta az idei augusztus 20-ai ünnepségekre a rétyi fúvószenekart.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.