A December 21-e Egyesület több tagja korábban pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak. A strasbourgi bíróság döntése után 2014-ben az egyesület a katonai ügyészéghez fordult, hogy derítse ki: kit terhel büntetőjogi felelősség a sortüzekért, gyilkosságokért, kínzásokért és egyéb erőszakos cselekményekért, amelyekben 709-en meghaltak és több mint kétezren megsérültek, továbbá 924 embert bebörtönöztek.
A vádhatóság ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a panaszosok által jelzett bűncselekmények elévültek, vagy közkegyelem hatálya alá estek, vagy nem szerepelnek a büntető törvénykönyvben, vagy meg sem történtek. A katonai ügyészség tavaly októberi közleménye szerint az 1989-es események miatt korábban 4544 büntetőper indult, amelyekben 25 tábornokot és 170 alacsonyabb rangú katonát állítottak bíróság elé.
A December 21-e Egyesület elnöke, Teodor Marieş az elutasításra reagálva kifejtette: a korábbi kirakatperek csak néhány bűnbakot juttattak rövid időre rács mögé, a forradalomban történt bűncselekmények kivizsgálásának elutasításával pedig „Románia semmibe veszi a strasbourgi bíróságot és az emberi jogokat”. Az egyesület a legfelsőbb bíróságtól azt kérte, hogy kötelezze a katonai ügyészséget a vizsgálat lefolytatására.
A legfelsőbb bíróság azért utasította el az egyesület fellebbezését, mert nem találta perképesnek. A forradalom dossziéjának újranyitását elutasító ügyészségi döntés ellen azonban 150 forradalmár egyénileg is fellebbezett, ezeket az óvásokat még nem bírálta el a legfelsőbb bíróság.
A korábbi nem hivatalos statisztikák szerint az 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket és 3138-an megsebesültek.