Az oktatási minisztérium háttérintézménye, a Neveléstudományi Intézet a kerettanterv három változatát dolgozta ki, a főtanfelügyelő szerint a jelenlegi formában egyik sem elfogadható. Úgy véli, a készülő kerettanterveknek összeegyeztethetőeknek kell lenniük a tananyagprogramokkal, amelyek egyelőre csak a negyedik osztályig készültek el, és csak a harmadikig alkalmazzák, ezek hiányában csupán zsonglőrködés a különböző tantárgyak heti óraszámának meghatározása. Különösen fájdalmas, hogy bár két éve megvan a román nyelv oktatásának speciális programja a kisebbségi diákok számára XII. osztályig, mégsem alkalmazzák, de máris előírják, hogy heti hány órában kell tanítani – szögezi le Kiss Imre.
Egy másik nagyon fontos hiányossága a már lezárult közvitán véleményezett kerettantervnek, hogy a törzsanyagból hiányzik az anyanyelv és a kisebbségek történelme tantárgy, ami azt jelenti, hogy ezek az órák pluszban lesznek a magyar diákok számára, illetve a választható tárgyak rovására mennek. A főtanfelügyelő szerint a javasolt tervek nem tükrözik az interdiszciplinaritást, nem igazodnak az európai modellekhez, ami elsősorban azoknak a diákoknak jelent hátrányt, akiknek szülei néhány évre külföldön vállalnak munkát, gyermekeik ott tanulnak, majd hazatérve újból be kell illeszkedniük a hazai oktatás rendjébe. Hetente, kéthetente érkezik kérelmező oklevél egyenjogúsítás miatt, de a PISA-felmérések is az előbbi követelményekhez igazodnak – mondotta.
A kerettanterv-változatok egyikét sem tartja elfogadhatónak a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) sem, amely a szervezet megyei elnökségei, a szervezethez kapcsolódó szakemberek véleménye alapján fogalmazta meg észrevételeit. Eszerint a nem román anyanyelvű diákok számára az anyanyelv és a kisebbségek története és hagyományai tárgyak helye a törzsanyagban van; a tantárgyi programok tartalmi változtatása, csökkentése lehet fő cél, azonban csupán az óraszámok csökkentésével ez nem érhető el, értelmetlen; a javasolt kerettantervek ellentmondanak a kompetenciaelvű koncepciónak; túl magasak a heti óraszámok (a tanulók továbbra is túlterheltek lesznek); a kerettanterv a tantárgyak számának szempontjából felaprózott, túl kötött, kevés teret ad az iskoláknak a helyi tanterv kialakítására; nem veszi figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait; a heti egyórás tantárgyak tanítása nem hatékony, így ezek esetében elképzelhető lenne a tömbösítés; a társadalomtudomány tárgyak bevezetése ebben a formában átgondolatlan és felesleges, V. osztályban a gyermekek jogainak tanítása túl korai; a természettudományok tárgy túl korán, már ötödik és hatodik osztályban differenciálódik, csak hetediktől kellene, a kémia és fizika tanításának V. osztályban nincs alapja; tanácsadás, irányítás, osztályfőnöki óra az egész iskolai szakasz folyamán szükséges, a törzsanyag részeként, nem csupán nyolcadikban.
Az RMPSZ javaslatai között szerepel: a tantárgyi programok megváltoztatása, a román nyelv és irodalom tantárgy esetében egy sajátos kisebbségi tananyag bevezetése, de ugyanakkor minden más tantárgy esetében is fontos a kompetenciák áttekintése, a törzsanyag lerövidítése és adott helyeken ennek egyszerűsítése; az egymásra épülő tantárgyak programjai egymással összhangban vezessék be az új fogalmakat, figyelembe véve az interdiszciplinaritást.
A pedagógusszövetség következtetése: ahhoz, hogy a szükséges változtatásokat gyakorlatba lehessen ültetni, az új kerettanterv, az új tantárgyi tervek és a digitális tankönyvek bevezetését megelőzően továbbképzés-sorozatot kell szervezni az általános iskolában oktató pedagógusok részére.