Béla nem számol, mert a betűvetést testhez állóbbnak gondolja a mindenkori számvetésnél. Ezért Béla csak felsorol, az összesítést majd elvégzik azok, akiknek számvetést kellene majd adniuk a Bélák előtt. Vagy nem. Béla hallott az új adótörvénykönyvről.
Arról is olvasott, hogy gangok fölötti tömbházlakások telekkönyvi kivonatáért 20 lejt kell befizetni három sorban állás között, és a megállapított „talpalatnyi gangadó” 7–8 lej. Béla nem nevet, mert ami a digitalizált, nagytestvéres, közös adatbázisú, agyonlesett és -hallgatott kibertérben röhejes, az már szomorú. Béla még emlékszik, amikor bevezették az egészségügyi biztosítási járulék fizetési kötelezettségét: a biztosítóház és a pénzügyi hivatal között napokig kellett hordozni a papírokat, mert a két intézmény nem volt „adatbázisilag” összekötve. Az ostoba adófizető volt csak összekötve a inkompetencia végtelenül szülő méhével.
A 2012-es számvetésnél kiderült, Romániában 15 487 000 lakás van, amelyből 8 400 000 tömbházi. Ezek többnyire azonos időszakban épültek, az átkos 20–30 éves iparibumm-intervallumban. (Ha tévesek lennének az adatok, Béla azon sem csodálkozna.) Tehát kisebb-nagyobb kivétellel egyszerre fognak a lakhatatlanságig lerohadni (mindennek van egy élettartama), ahol pedig nem lesz a lakóknak pénzük a közös részek felújítására, ott jól fogna ez az adótöbblet; csakhogy már láttuk a szigetelési és egyéb munkálatoknál, mennyire nehéz visszaforgatni a leszívott pénzt a köz számára. Bukarest belvárosának nagy része szeizmológiai szempontból életveszélyes övezetnek számít, de grammban is meg lehet mérni az utóbbi években megerősítésre szánt építőanyag-mennyiséget... Az is kiderült: a magánlakások adója átlagban kétszeresére, a jogi személyek által birtokolt felületek adója pedig átlag húszszorosára nőtt. Az üzemanyag továbbra is tartalmazza a közútalapba tervezett járulékot: azóta minden nagyobb város körül befejezett körgyűrű húzódik, s autópálya-háló szaladja körbe az országot... Béla azt is olvasta, hogy például Tordán 1869,86 százalékkal emelkedett a jogi személyek által birtokolt ingatlanok adója az idén, 275 százalékkal a magánszemélyeké, Aradon, Marosvásárhelyen a jogi személyeké 1620,55 százalékkal.
Béla még mindig nem röhög. A társadalom működésének alapfeltétele az egyensúly. Adok-kapok. A Bélák adnak, valószínű, kapnak is ezt-azt. Mégis úgy érzik, nem eleget, nem az elvárásokhoz mérten. Hány százalékban mérhető az elégedettség? Öt év múlva a 275-nek hány százalékában mérhetjük például Tordán egy nyugdíjas életminőségének javulását? Sarkított a kérdésfeltevés? Béla tudja, hogy az. A válaszok is azok. Kivétel nélkül. Hosszú évek óta. Rousseau a Társadalmi szerződésben írta: „Bármily csekély befolyással bírjon is a közügyekre egy szabad államban született egyszerű polgár, aminő én vagyok – bár az általános szavazati jog révén részes az államhatalomban –, a szavazati jog egymagában is kötelez reá, hogy a közügyek iránt érdeklődjek. Ahányszor a kormányzatról gondolkodom, boldog vagyok, mert kutatásaim során egyre újabb okokat találok, miért kell hazám kormányzatát szeretnem.” Béla nem tudja, hogy a 18. századi Franciaország mitől volt ennyire szerethető, de hogy a 21. századi Románia egyre kevésbé az, a bőrén véli érezni.
Béla nem okos. Ha okos lenne, nem volna naprakész minden fizetési kötelezettségével, mindaddig, amíg az ugyanolyan szerződéssel bíró társadalom egyharmadánál többen kivételezettek ezer fiskális területen – lásd szociális politika. Továbbá, nem csodálkozna azon, hogy amíg négyóránként meghal valaki közúti balesetben többnyire az ígéreti fázisban már szétlopott infrastruktúra, a nevelési és társadalmi-etikai hiányosságok miatt, addig az elmúlt 25 évben közel 100 000 ember halálát közvetett módon előidézők mentesek a terrorizmus vádja alól (politikai színtől, szagtól és súlytól függetlenül). Valószínű, mert nem tartanak otthon Wass Albert-köteteket, viszont olvasták Örkény sorait: A zászlót etetni, piszkálni, ingerelni szigorúan tilos!
Félreértés ne essék, Béla nem az adónemek (és igenek) ellen szólal fel. Neeeem! Béla a gumipapucsos félistenek, a napraforgómaghéjas, adómentes Audik, az eladott uniós élelmiszercsomagok, a sorok és az intézményesített ostobaság ellen vakarózik. Mert Béla hülye. Marad. Hisz mehetne és jól lehetne. Például a Spitzbergákon, a Szaharában, a Marson, a tíztagú parlamenttel rendelkező Szváziföldön. Bármiföldön. Ott, ahol (már) nem téma az altalajkincs, megfagy vagy szétsül a korrupció, papírforma nélkül is érvényesül a Társadalmi szerződés. Amolyan érdekszférán kívüli helyekre.
Lenni vagy nem lenni, Béla?!
Klárik Attila
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
