„Lehet, hogy nem minden igaz abból, amit mesélek, de nekem igaz, mert személyes élményeim alapján ilyennek látom ezt az országot” – indította Nepálról szóló előadását Falka István – közismertebb nevén Istipisty – Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár zsúfolásig megtelt Gábor Áron Termében. Mi – akik még nem voltunk és talán már ezután sem jutunk el ebbe az egzotikus országba – elhittük szavait, és kíváncsian hallgattuk a fotókkal és videóbejátszásokkal tarkított, közvetlen hangvételű előadást, mely talán éppen azért tűnt sokkal hitelesebbnek egy pontosan dokumentált országismertetőnél, mert személyes tapasztalatokon alapult.
Egyeseknek csupán a tízezer áldozattal járó földrengés országa, melynek furcsa alakú zászlaja van, másoknak a Himalája és a világ legmagasabb hegycsúcsainak birodalma, de hogy milyen valójában ez a hatalmas ország, talán csak az tudja igazán, aki megérkezve Nepálba átesik azon a bizonyos kultúrsokkon, és a Katmandura jellemző mocskos, füstös, pénzközpontú fővárosi nyüzsgésből kilépve csónakba vagy elefánt hátára ül, hogy megismerje, megtapasztalja az ország igazi szépségeit, értékeit és a nepáli emberek lelkületét, melyet jól jellemez a Namaste köszöntés jelentése: „Lemondok magamról, hogy tudjak figyelni rád.”
A nagyvárosi életképhez az utcai fodrász és esztergályos ugyanúgy hozzátartozik, mint az állatáldozatok, hamvasztásos temetések, imazászlók, szent majmok, a földön tárolt hús a mészárszékben vagy a forgalmi szabályok nélküli elefánt-, riksa- és kamionforgalom, melynek fontos kelléke a duda, de az útelágazások betonerődítményeiről figyelő rendőrök is részei. A városokon kívül a végtelen távolságok és ebből fakadó életérzés uralja az országot, mely nem zárja ki az extrém sportokat sem, mint a siklórepülést vagy a gyors folyókon való raftingot (gumicsónakos kalandutazás) minimális védőfelszereléssel. Sok másról is mesélt az előadó: a krokodilos-elefántos dzsungelről, a Himalájáról, melynek alacsonyabb fekvésű területein havas fákon terem a banán, a rododendronerdőkről és azokról az önálló gazdaságokról, melyek generációk kemény munkájával teraszosra alakították a nehezen megművelhető területeket.
Gyors iramban követték egymást a további témák is: a pénz nélküli szabadság és boldog élet a városok már elrontott világával szemben, ahol a média diktálja a boldogságreceptet, s a Káma-szútra útmutatásával történő kasztrendszeren belüli házasság évszázados hagyományát lassan felváltja a szerelmi házasság és a válás gyakorlata. A hatvandolláros havi átlagjövedelem melletti elégedettség és becsületesség, a mostoha viszonyok által megkövetelt találékonyság, a Mustang Királyság szépségei és furcsaságai…
Nézők kérdéseire válaszolva a nepáli iskolarendszerről, az ott gyakorolt világvallásokról és erős spiritualitásról, a mifelénk alig tapasztalható toleranciáról, de a mindenkori turisták fogadtatásáról, kiváltságairól és a nepáli kirándulás költségeiről is beszélt az előadó, aki végzettsége szerint halbiológus, de turistavezetőként is tevékenykedik. A közel kétórás bemutató végén megjegyezte: hazatérése után általában egy hónapig depresszióban szenved, látván, hogy a nepáliak életkörülményeihez képest nekünk a boldog élet minden feltétele megadatott, mégis „savanyú arccal ülünk kincsesládánk tetején”.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
