Nem sportszerű, hogy a közelmúltban Európa kisebbik kulturális fővárosáról, a baszkföldi San Sebastiánról cikkeztem, és nem említettem az ikervárost, Wrokláwot, Lengyelország negyedik legnagyobb városát, amely szintén megpályázta és elnyerte a címet.
Nem egymással versengenek, de kiegészítve egymás építészeti múltját, népi kultúráját, nép- és dalművészetét – egyáltalán kétezer éves hagyományaikat, szokásaikat, amit sikerült megőrizni a századok során. Wrokláw, ez a több nemzet és nép alkotta alsó-sziléziai járási jogú város történelme során tartozott Csehországhoz, Lengyelországhoz, a Habsburg Birodalomhoz, a Porosz Királysághoz és a Német Birodalomhoz is. Nevét is ekként változtatva állta a háborúk viharait, mindig megújulva, 635 ezernyi lakosságával épül, szépül, gyarapodik. Tizennégy testvérvárosával, tíz Nobel-díjasával, 29 világhírt szerzett – köztük építész, filozófus, idegsebész, űrhajós, mikrobiológus – lakosával méltán lehet büszke. Kilenc múzeuma nyolc részlegével, tizenhárom színházával csak elbűvölheti az arra járókat.
Engem mégis a régi magyar Boroszló és környéke, a mai Alsó-Szilézia őse érdekelne jobban. Mert az ország XII. századi széthullása után külön fejedelemség lett. Német telepesek érkeztek a városba, amely hamarosan a térség legfontosabb gazdasági központjává nőtte ki magát. A XIV. században Boroszló Csehországhoz került. A város sokáig védekezett Husz követői ellen, végül alávetette magát a huszita Podjebrád György uralmának. A lakosok körében viszont tovább nőtt a bűnbakot követelő elégedetlenség, amely zsidóellenes pogromokban és a zsidó lakosság elűzésében, majd a város vezetősége elleni lázadásban csapódott le. Nem csoda, hogy ezután Boroszló önként tárta ki kapuit a Podjebrád ellen küzdő Hunyadi Mátyás előtt. A király kemény adókat vetett ugyan ki Sziléziára, de meghozta a várva várt békét és stabilitást. Uralkodása alatt, 1475-ben nyomtatták ki az első könyvet Boroszlóban. Mátyás halála után II. Ulászló, majd II. Lajos mint cseh királyok lettek a város urai. 1515-ben Boroszló Hanza-várossá vált. A következő években szinte az egész lakosság protestáns hitre tért. Mohács után az egész Szilézia Habsburg-uralom alá került. A XVII. században a harmincéves háború következtében a lakosság fele életét vesztette. A háború után a protestánsok nehéz helyzetbe kerültek a katolikus Habsburg-uralkodók jogara alatt. A XVIII. században Ausztria és Poroszország között kirobbant örökösödési háborúban a város két pusztító ostromot is elszenvedett. Végül Sziléziával együtt Poroszországhoz került. A II. világháború végéig német város is maradt.
A jaltai konferencia résztvevői azonban Lengyelországot nyugatra helyezték el. Breslau 1945 májusáig védte magát...
Ferenczy L. Tibor
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
