A kár legnagyobb része (40 százalék) a helyi költségvetéseket érte. A pénzügyi-könyvviteli tévedések értéke meghaladja a 22,8 milliárd lejt, azok a lépések, amelyek miatt az államkassza jogos költségvetési bevételektől esett el 2014-ben, több mint 3,6 milliárd lej értékű kárt okoztak. Az adófizetőknek nagyon sokba kerülő lépések voltak a törvényekben nem szereplő személyzeti kiadások (276 millió lej), a törvénytelen kifizetések (145 millió lej), a túlértékelt vagy felduzzasztott kiadások (138 millió lej), az intézmények bevételeinek elhanyagolása (125 millió lej), a le nem szállított javak, el nem végzett munkálatok és szolgáltatások kifizetése (113 millió lej), a sportesemények törvénytelen finanszírozása (71 millió lej), a személyzeti bérek, járulékok, prémiumok téves kiszámolása (62 millió lej), a fejlesztésekre kiutalt alapok másra költése (54 millió lej), a nem megfelelő igazoló dokumentumok alapján történő kifizetések (38 millió lej). A számvevőszék jelentése szerint az állami vagy helyi intézmények hanyagul, felkészületlenül, az adott helyzetet nem eléggé ismerve döntenek, tudatlanságból vagy szándékosan törvényt szegnek, ennek eredménye pedig a közpénz pazarlása és a korrupció. A tapasztalt rendellenességek miatt a számvevőszék 127 bűnvádi feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségen.
Megdöbbentő adat az is, hogy a 2014-ben Victor Ponta miniszterelnök rendelkezésére álló kormányzati tartalékalap az eredeti 161 millió lejről az év folyamán tizennégyszeresére, azaz több mint 2,3 milliárd lejre nőtt, a kiadások nagy része pedig nem minősíthető a törvény által előírt sürgős vagy előreláthatatlan helyzetnek.
A kormányfőtitkárság hatáskörében működő csalásellenes főosztály elautózta a javakra és szolgáltatásokra szánt költségvetésének 63 százalékát. A miniszterelnöknek alárendelt Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) 2014-es költségvetése 263,4 millió lej volt, ehhez képest 625,8 millió lejt fizetett ki. Az ANRP-nél egyébként a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódik, mivel a gyanú szerint 2009 és 2011 között parlamenti képviselők, szenátorok és más politikusok kapták a legnagyobb összegű kárpótlásokat az intézménytől.
Az is kiderül a számvevőszék jelenté­séből, hogy az egészségügyi minisztérium 5591 örökös érvényű szoftverlicencet kapott 5,4 millió lej értékben az információs társadalom minisztériumától, de semmit nem kezdett vele.
A munkaügyi minisztérium rosszul számolt ki társadalombiztosítási hozzájárulásokat, az így okozott kár értéke 363 ezer lej. A mezőgazdasági minisztérium nem tud elszámolni azzal, hogy miként sikerült elköltenie kétmillió lejt egy háromnapos németországi vásáron való részvételre.