Miért nem lehet Székelyföld

A táblabíróság indoklása szerint a szövetség olyan térség turizmusának a népszerűsítésére alakult, amely három különböző megye településeit tömöríti „kizárólag etnikai alapon”. A bíró szerint ez ellentmond annak az alkotmánycikkelynek, amely szerint Románia területét adminisztratív szempontból megyék, városok és községek alkotják. A bíróság szerint az ellentmondás akkor is fennáll, ha a kérvényező nem közigazgatási egységként, hanem turisztikai célpontként tekint Székelyföldre.
A táblabíróság szerint az alapfokon eljáró Hargita megyei törvényszék helyesen állapította meg, hogy „Székelyföld régió nem létezik, ezért nem is lehet turisztikai célpontként népszerűsíteni”. Úgy vélte, hogy azért nem meghatározóak a más történelmi régiók neveinek használatára felhozott példák, mert ezek nem etnikai alapon meghatározott régiók.
 „A fellebbező által felhozott példák nem mondanak ellent az előbbieknek, ugyanis az említett helyneveknek – mint Bukovina, Retyezát, Avas, Barcaság, Naszód, Hátszeg – és másoknak nincsenek etnikai vonatkozásuk, mint a jelen esetben” – áll a táblabíróság jogerős döntésének az indoklásában.
A táblabíróság szerint nem indokolt a kisebbségi és regionális nyelvek Románia által is ratifikált chartájára sem hivatkozni ebben az esetben, hiszen nem egy helynévnek a kisebbség nyelvén történő használatáról, hanem egy „kizárólag etnikai alapon megjelenített, nem létező régióról” van szó.
A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte. A Székelyföld szó használatát a kérést megvizsgáló ügyész kifogásolta, ezért a kezdeményezők a kifejezést Székelyföld turisztikai úti célra változtatták, de kérésüket így sem fogadta el a törvényszék.