Az eseményen részt vevő gazdákat és hivatalosságokat Simon András, Nagybacon polgármestere köszöntötte elsőként. Röviden bemutatta a települést, hangsúlyozva: 1800 gazda tevékenykedik itt, 5000 szarvasmarhát, 11 ezer juhot tartanak, ebből a szempontból európai szinten az elsők között vannak, ha nem ténylegesen az elsők is – hangsúlyozta.
Ötvös Mózes beszédében az összefogás és a jogokért való kiállás szükségességét hangsúlyozta. Korábban a Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége lefújta egy országos tüntetés szervezését. Most ők jönnek, és kérik, segítsünk egy bukaresti megmozdulás szervezésében – mondotta. (Claudiu Franc, a szövetség elnöke a hétvégén elismerte: hiba volt lefújni a tüntetést, ezért a szervezet közgyűlése elé terjesztette lemondását. Mint várható volt, ezt nem fogadták el – szerk. megj.) Meg kell állnunk a talpunkon, ki kell állnunk érdekünk mellett. A gazdák nem elégedettek a tej árával, az élő szarvasmarha eladásának körülményeivel, állami támogatást akarnak. A szubvenciók folyósításával is komoly gondok vannak, ezt is meg kell oldani – hangoztatta. Kijelentésével kivétel nélkül egyet értettek a gazdák. Nagy a bizonytalanság a mezőgazdaságban, a gazdák nem tudnak előre tervezni. Hiába kérdeznek a minisztériumban, nem kapnak konkrét válaszokat, a szubvenciók utalásának időpontja még mindig kétséges. A parlamenti képviselet sem áll ki a gazdák mellett, több érdeklődést kellene mutatniuk a mezőgazdaság iránt. „Mostohagyermekek voltunk mostanáig, csak tüntetéssel vívhatjuk ki jogainkat” – jelentette ki.
A nagybaconi találkozót követően Ötvös elmondta: a hétvégére tervezik a bukaresti tüntetést. Az időpontról értesíteni fogják a gazdákat, fontos, hogy minél többen ott legyenek a megmozduláson.
Tamás Sándor is az összefogás fontosságát emelte ki – nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egész székelyföldi társadalom szintjén. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyakába értelmetlen dolgokat, hatáskörrel való visszaélést próbálnak varrni. El akarják lehetetleníteni indulását a helyhatósági választásokon. Tűzbe tenné kezét Antalért, azt szeretné, ha mielőbb tisztázódna a helyzete, hogy ne essen folt a becsületén – hangoztatta. De nemcsak a politikában, a mezőgazdaságban is szükség van az összefogásra. Nem kell engedni nemzetközi csoportok érdekeinek, mely szerint csökkenteni kívánják a hazai termelést, viszont növelni szeretnék a behozatalt. A szövetkezetek létesítésében van a megoldás. Illyefalván, Kézdivásárhelyen van ilyen irányú kezdeményezés (Zágonban is megvolt a szövetkezet alakuló gyűlése – szerk. megj.), Nagybaconnak is ilyen irányban kellene lépnie. A megyei tanács támogatja ezeket a kezdeményezéseket, az AgroSic Közösségek Közötti Társulásokon keresztül rendszeres támogatást nyújtott eddig is, ezután is felkarolja a gazdaközösségek indítványait – húzta alá.
Marius Popica, a megyei kifizetési ügynökség igazgatója a támogatások kiutalása késésének okairól beszélt. 2015-ben változott a rendszer. A szakmai szervezetek kérésére sok módosítást kellett bevezetni, mindezeket Brüsszelben jóváhagyatni. Késett a kérések átvételének időpontja, a számítógépes program miatt a kifizetések időpontja is csúszott – magyarázta. Jó hír viszont, hogy Kovászna megyében nincs különösebb gond a mezőgazdasági területek körül – fűzte hozzá. Azt is elmondta, hogy az országos ügynökségnél dolgoznak a támogatás­igénylés egyszerűsítésén. Az lenne a helyes, hogy a gazda csupán a polgármesteri hivatalok és állatorvosok által kibocsátott igazolások, a személyi másolata és a banki számlaszáma alapján kérhetné a támogatást, ne kellene más dokumentumokat is bemutatnia – mutatott rá.
Gheorghe Neaţa az állattenyésztési támogatásokról beszélt. Bemutatta annak a gyorssegélynek az elosztási tervét, melyet az unió utalt ki Romániának az orosz embargó miatti piaci nehézségek enyhítésére.
Klárik László szenátor a tejár körüli gondokról beszélt. Korábban épp Nagybaconban volt megbeszélés erről a témáról. Jogász elemezte a tejfelvásárló és a gazdák közötti szerződést, a talált rendellenességekről írásban kívánták értesíteni a tejgyárat. Sajnos, egyetlen gazda sem merte aláírni a petíciót – mutatott rá. A támogatásoknál bevezetett deg­resszivitásról is szólt. Nem segíti a társulást, ha a nagyobb területek esetén kisebb a támogatás – hangoztatta. Az RMDSZ parlamenti frakciói a gazdák érdekében két törvénytervezetet is benyújtottak. Egyik azt kezdeményezi, hogy a közintézmények versenytárgyalás nélkül vásárolhassanak terményeket a gazdáktól vagy szervezeteiktől. A másik azt írná elő, hogy az értékesítési füzetek érvényességi határidejét a jelenlegi egy évről növeljék öt évre – mondta a szenátor.
A találkozón szokás szerint díjazták a vidék legjobb gazdáit, a gazdatársadalmat támogató elöljárókat, majd közös ebéden vettek részt.