A dzsessz kialakulásának és fejlődési szakaszainak állomásait a ritmustól a dallamig járta be három helyszínen is Tóth Viktor budapesti szaxofonos Vitályos Lehel sepsiszentgyörgyi nagybőgős segítségével a múlt hétvégén, és az utazásra magával hívta a közönséget is.
Az élő zenével, de hang- és videobejátszásokkal is illusztrált zenei kalandozással a sepsiszentgyörgyi dzsessztáborok állandó vendége a műfaj lényegére kívánt rávilágítani. Nevezetesen arra, hogy a fekete Afrikából származó, a munkát és a révületig tartó táncot is kísérő négynegyedes ritmus hogyan vált ezt az életérzést legmélyebben tükröző amerikai zenei műfajjá, amelynek legfontosabb ismérve a befogadás. Így termékenyítette meg a rabszolgák szenvedésről szóló zenéjét a templomi zene, így született a blues, majd fekete katonazenészek fúvós hangszerei révén a big band, a negyvenes évek szalonzenéje, majd az ezzel feleselő bebop stílus, később a polgárjogi mozgalmak zenei kivetülése.
Híres, korszakalkotó zenészek, mint Duke Elington, Charlie Parker, Miles Davis zenéje nem csupán felvételeken, hanem Tóth Viktor szaxofonjátékában is megelevenedett, miközben az előadó meggyőzte hallgatóságát: a dzsessz nem csupán zene, hanem akusztikus hangzások révén közösségteremtő erő is.
