Farcádi Botond
Ismét napirendre került hát a székelyföldi – de az erdélyi magyarság egésze számára is – oly fontos kérdés. Az ország területi-közigazgatási átszervezéséről tegnap maga a kormányfő beszélt a romániai községek egyesülete által kezdeményezett megbeszélésen. És bizony, túl sok derűlátásra nem ad okot mindaz, amit Dacian Cioloş ezzel kapcsolatban mondott.
A román média tegnapi tudósításaiban elsősorban a miniszterelnöknek a községek pénzügyi helyzetével kapcsolatos kijelentéseit emelte ki. S bár Cioloş kétségkívül sok igazságot megfogalmazott – például, hogy a kormány tartalékalapjából politikai hovatartozás szerint utalják ki a pénzeket, s ezt a gyakorlatot meg kellene szüntetni, hiszen az sem biztos, hogy olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyekre valóban szüksége van a helyi közösségnek –, már ezek között is találni vitatható vagy aggasztó kijelentést. A költségvetési bevételek növelésére például nem nagyon lát más megoldást, mint a helyi adókat szabályozó rendszer megváltoztatását – magyarán: adóemelést –, de a háromezer, illetve ötezer lakos alatti községek önállóságának megszüntetéséről is szólt a kormányfő.
Számunkra a legfontosabb kérdés mégis a megyék, régiók sorsa: ezzel kapcsolatban Dacian Cioloş több lehetséges átszervezési változatról szólt. Egyik lehetőségként több megye társulását említette egy közjogi társulásba megyeközi programok lebonyolítása végett. Két másik elképzelés a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházásáról szól – a radikálisabb felszámolná a megyei tanácsokat, a másik megtartaná azokat. Végül olyan változatról is beszélt, amelyben 15–18 közigazgatási régió jönne létre két-három szomszédos megye egyesülése révén. Számunkra, Székelyföldön élő magyarok számára ez utóbbi elképzelés tűnhet a legkevésbé rossznak, hiszen a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházása esetén számarányunk jelentősen csökkenne. Ráadásul ezen utolsó változat ismertetésekor Cioloş a történelmi-kulturális azonosságokat is azon kritériumok közé sorolta, amelyek alapján eldöntenék, hogy mely megyék egyesüljenek.
Remény helyett azonban inkább aggodalomra van okunk, hiszen mindebből az látszik, hogy a már létező, jól körülhatárolható történelmi régiók mentén történő átszervezésről még egy – szavazatokra amúgy nem szoruló – szakértői kormány sem beszél, márpedig számunkra minden más megoldás csak rossz vagy nagyon rossz. S bár választási év lévén, kevés az esélye, hogy ekkora horderejű változást véghezvihet a technokrata kormány, hátra nem dőlhetünk, hisz a nagy pártok egyezsége esetén bármikor elfogadhatnak egy olyan közigazgatási reformot, amely révén Székelyföldet beolvasztják egy román többségű adminisztratív régióba.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
