Ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg tegnap a macedón és a szerb sajtóban arról, hogy a két ország lezárja, illetve lezárta-e határait az Afganisztánból érkező migránsok előtt. Mindkét ország tagadta, hogy korlátozó intézkedéseket vezetett volna be, a görög hatóságok szerint viszont nem engedik át az afgánokat a határon.
Az egyet nem értés már a hét végén megkezdődött, amikor a görög hatóságok beszámolói szerint Macedónia lezárta Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, és csak irakiakat, illetve szíriaiakat engedett át. A macedón hatóságok állítólag azzal indokolták az intézkedést, hogy Szerbia ugyanezt tette. A helyszíni beszámolók szerint a lezárás miatt tegnap több mint ötezren várakoztak a görög oldalon anélkül, hogy tudnák, tovább mehetnek-e, és ha igen, mikor.
Tegnap reggel csaknem ötezer menekült érkezett három kompon a pireuszi kikötőbe, ők Észak-Görögországon keresztül Közép-Európa felé igyekeztek, de nem érkeztek meg az őket továbbszállító buszok. Helyszíni tudósítók szerint a görög rendőrség ezzel próbálja megakadályozni a még nagyobb torlódást a görög–macedón határon. Vladimir Rebić, a szerbiai rendőrség megbízott igazgatója azt mondta, a migránsok tegnaptól kizárólag a macedón–görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással léphetnek be Szerbiába, illetve folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé, és csak egyetlen belépési pontot, a presevói átkelőt használhatják. A rendőrség vezetője kiemelte: Szerbia határait nem zárták le, csupán szigorítottak az ellenőrzésen.
A macedón külügyminisztérium közleménye szerint Szkopje nem akarja és nem is fogja lezárni határát a migránsok előtt, továbbra is átfogó intézkedéseket sürget a migránsválság kezelését illetően. Macedónia célja az, hogy meggátolja az illegális határátlépéseket, és bepótolja mindazt, „amit a görög szigeteken nem végeztek el”.
Közös és átfogó intézkedésekre és a balkáni útvonalon fekvő országok szorosabb együttműködésére van szükség a menekültválság megoldásához – szögezte le egyetértésben Vesna Györkös Znidar szlovén és Vlaho Orepić horvát belügyminiszter Ljubljanában tegnap. A friss felmérésből az derült ki, hogy a szlovének többsége támogatja a migránsáradat megfékezését célzó politikát, és úgy vélik, hogy a macedón–görög határt teljesen le kell zárni a menekültek előtt.
Matteo Renzi olasz miniszterelnök úgy vélte, a migráció megoldásághoz globális stratégia kell: egyrészt fel kell fogni, hogy ez a probléma létezik, másrészt nem szabad elfogadni a határok és a beléptető kvóták elvét. Vagy minden ország együttműködik, vagy nem jutunk előre – mondta.
Amíg az emberek ellenőrizetlenül jönnek be Európába, addig elsősorban a külső uniós határok védelmére kell koncentrálni – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette, hogy a határok védelme a szabadság és biztonság jogát biztosítja Európában. Balog Zoltán kiemelte: a helyzet megoldását Európának közösen kell kidolgoznia, azonban ennek létrejöttéig nincsen értelme az európai menekültelosztási rendszerről beszélni. Meglepőnek nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kurier osztrák lap tegnapi számának adott interjújában, hogy Ausztriában egyáltalán vitatkoznak a munkaerő és a személyek szabad áramlásáról, illetve annak a kelet-európaiakkal szembeni korlátozásáról. Hangsúlyozta: Magyarországon mindezt úgy értelmezik, hogy Ausztria igent mond a menekültekre, azonban nemet az uniós polgárokra. Szijjártó Péter Werner Muhmnak, az osztrák Munkáskamara bécsi igazgatójának korábbi javaslatára utalt, miszerint be kellene határolni és időkorláthoz kellene kötni a személyek szabad áramlását, valamint uniós szinten „be kellene húzni a vészféket” a munkaerőpiac védelme érdekében. Szijjártó kettős mérce alkalmazásának és képmutatásnak nevezte, ha uniós szinten a külső határok védelmét szorgalmazzák, de nem tesznek semmit, azonban bírálják a magyar határbiztosítási intézkedéseket. Emlékeztetett: az osztrák kancellár korábban azt mondta, hogy a magyar eljárás a kontinens legsötétebb korszakára emlékezteti. A tárcavezető szerint európai kancellár így nem viselkedhet.
Németországban idén eddig 118 atrocitás és erőszakos támadás történt menedékkérők szállásai ellen, köztük 17 gyújtogatás. 112 esetet a szélsőjobboldali indíttatásúnak tartanak.
Az embercsempészek elleni égei-tengeri NATO-bevetés előkészületei Athén szerint bonyodalmakba ütköztek, Ankara ugyanis vitatja az Európai Unióval és a NATO-val kötött megállapodásának egyik pontját, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség hajói által kimentett menekülteket visszaszállítanák Törökországba. A NATO égei-tengeri bevetésének célja, hogy hozzájáruljon az Európába irányuló ellenőrizetlen migráció megfékezéséhez.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
