Hegedűs Ferenc előterjesztésében leszögezte: ő is nagyon szívesen olvas Wass Albert-könyveket, de a törvény az törvény, lehet kommentálni, de be kell tartani, még akkor is, ha sokszor nem tetszik. Az érvényben lévő román jogszabályok Wass Albertet háborús bűnösként tartják nyilván, az író fia pedig végérvényesen elveszítette a 2008-ban kezdeményezett rehabilitációs pert. Szigethy Kálmán, a Magyar Polgári Párt tanácstagja az írót méltatta, hangsúlyozva, hogy tudomása szerint két regényét román nyelven is kiadták. Bokor Tibor polgármester kifejtette: amikor az önkormányzat egyhangúlag fogadta el a névadásról szóló határozattervezetet, a kormánymegbízott már másnap fel is függesztette azt. Aznap kérte Ilyés Botondot, a névadást kezdeményező néppárti tanácstagot, hogy fogadjanak ügyvédet, amit az önkormányzat jóvá is hagyott volna – mondotta –, de nem került rá sor, most pedig azt akarják, hogy a tanács védje meg a kezdeményezést. Ilyés Botond  csupán annyit mondott, hogy az igazság mindig a hatalom mellett áll, és a törvények mindig a hatalmat igazolják, de reméli, hogy eljön az az idő Romániában is, amikor a józan ész győzedelmeskedik a gyűlölet és félelem fölött.
Hegedűs Ferenc annyit fűzött az általa elmondottakhoz, hogy bent járt az Incze László Céhtörténeti Múzeumban, ahol a múzeumvezető tíz, zömében kézdivásárhelyi születésű közéleti személyiség nevét ajánlotta, akikről utcát lehetne és kellene elnevezni. Balázs Attila és Ilyés Botond néppárti önkormányzati képviselő azzal a javaslattal állt elő, hogy ha a névtelen utcát nem lehet Wass Albertről elnevezni, kereszteljék el a tavaly elhunyt Dobolyi Aladár asztalitenisz-éremkovácsról – remélhetőleg ebben a román hatalom sem talál fogást. Ilyés Botond azt is vállalta, hogy a soron következő tanácsülésre elkészíti és előterjeszti az erről szóló határozattervezetet.