Talán néhány járókelő észlelte csupán, hogy a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban az „oroszlános emlékmű” valamiért más, mint pár héttel ezelőtt. Holott az 1848–49-es szabadságharcnak emléket állító obeliszken és a két oroszlánon semmi nem változott: csupán szakértő tisztította le, s olyanokká váltak, mint a 142 évvel ezelőtti avatáskor, illetve 44 évvel ezelőtti kiegészítéskor.
A városvezetés fontosnak tartotta, hogy a megújuló főtérrel együtt a szabadságharc emlékműve is megújuljon, ezért kérték fel Nagy Benjámin szobrászt, kőrestaurátort az obeliszk és az oroszlánok letisztítására – mondta el Sztakics Éva megbízott polgármester. A december folyamán elvégzett karbantartó tisztítást még egy állagmegőrzési kezelés követi, valamint az emlékmű kőből rakott alapjának kijavítása. Mindez a napokban megtörténik, így március 15-én nem csupán környezetében átalakított, de önmagában is megújult emlékművet koszorúzhat meg Sepsiszentgyörgy közönsége.
A köznyelvben „oroszlános emlékműként” élő ’48-as emlékjelnek hányatott sorsa volt, kétszer is lerombolták és újjáépítették. Az 1848–49-es szabadságharc és Háromszék önvédelmének negyedszázados évfordulóján avatták, 1874. október 11-én. Az emlékművet a budapesti szobrász, kőfaragó Gerenday Antal tervezte és készítette el, évtizedekig kovácsoltvas kerítés övezte, hiszen a mai Erzsébet parknak az a része vásártér volt. Az emlékmű elbontását követően a kovácsoltvas kerítés a Kökös határában 1958-ban állított Gábor Áron-emlékmű védőkerítésévé vált, néhány eleme a csernátoni Haszmann Pál Múzeumba került.
Az avatásakor Honvéd emléknek nevezett emlékmű hosszú időn keresztül a sepsiszentgyörgyi március 15-i megemlékezések központi helyszíne volt. A trianoni diktátumot követően, mint annyi magyar emlék Erdély-szerte, ez is mostoha sorsra jutott. Előbb az obeliszkről verik le a felső részén elhelyezett koronás címert, majd magas deszkakerítést vonnak az emlékmű köré, végül az obeliszket beszállíttatják a múzeumba, csak a talapzat és az oroszlánok maradhattak a helyükön – nem sokáig. Az 1930-as évek magyarellenes nacionalista közhangulatában ismeretlen tettesek egy éjszaka az oroszlánokat lecibálják a talapzatról, ekkor még visszahelyezik azokat, de 1934-ben már a rossz emlékű Bidu prefektus utasítására az emlékmű maradékát is a múzeumba száműzik, a talapzatot lebontják. A kicsi magyar világ legelején, még 1940 szeptemberében visszaállítják az eredeti emlékművet, akkor még az obeliszk oldalain olvashatóak voltak a Jókai Mór által megfogalmazott feliratok. Ekkor már nem volt szükség az emlékművet kerítéssel védeni. Ez az állapot sem tarthatott sokáig, az 1944 szeptemberében beözönlő Maniu-gárdisták ismét ledöntötték az emlékművet, az oroszlánokat pedig lefejezték – a megcsonkított szobrok ma a Székely Nemzeti Múzeum kertjében láthatóak. Az emlékművet újra visszaállították, bár az obeliszkről a címert eltávolították (helyén ma az 1848–49 felirat látható), az oszlop alsó részéből a domborműveket kivették, és a Jókai Mór által megfogalmazott feliratokat is lecsiszolták. Az obeliszk újabb negyedszázadon át egymagában állott, míg 1972-ben, kihasználva a közigazgatási átszervezést követő „kirakat-megye” lehetőségeit, Sylvester Lajosnak sikerült elérnie, hogy visszaállítsák az oroszlánokat is: ezeket az eredetiek mintájára egy bukaresti állatszobrász készítette el.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
