Orbán: meg kell erősíteni védvonalainkat

A kormányfő évértékelő beszéde előtt köszöntőjében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere rámutatott: a migrációs válság erodálhatja életünk összetartó szövetét, megváltoztathatja Európa és Magyarország arcát. A Várkert bazárban tartott évértékelőn többek között jelen volt Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, Tarlós István főpolgármester, Martonyi János volt külügyminiszter, Balázs Péter, Sasvári Sándor színművész, Pitti Katalin operaénekes, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Kun Miklós történész.
Beszédében a kormányfő bejelentette: új katonai egységeket küldött a határra, készenléti szolgálatot rendelt el Bács-Kiskun és Csongrád megyében, és utasította a honvédelmi, valamint a belügyminisztert, hogy készítsék elő védvonalak építését a magyar–román határon. Ha kell, Szlovéniától Ukrajnáig teljes hosszúságban védekezünk – nyomatékosította. Magyarország szuverén ország, ide csak úgy lehet belépni, ha betartják a törvényeket, és engedelmeskednek az egyenruhásoknak. Orbán Viktor szerint Európa jövőjét elsősorban nem azok veszélyeztetik, akik ide akarnak jönni, hanem azok a politikai, gazdasági és szellemi vezetők, akik Európát az európai emberekkel szemben megpróbálják átalakítani. Brüsszelben és néhány európai fővárosban a politikai és a szellemi elit világpolgár, szemben az emberek nemzeti érzelmű többségével. Szerinte az Európába irányuló népvándorlást meg lehetne fékezni, a problémát azonban az jelenti, hogy Brüsszelből a védelem szándéka is hiányzik. Abszurdnak nevezte azt, amit az Európai Unió csinál, és ahhoz hasonlította, mintha egy ütközés előtt álló hajó kapitánya nem elkerülni akarná a katasztrófát, hanem elkezdené kijelölni a nemdohányzó csónakokat. Még nem késő, hogy Brüsszelben is megértsék, szembe kell nézni a valósággal és el kell engedni a délibábos álmokat. A valóság pedig az, hogy számos európai országban már régóta épül a párhuzamos társadalmak világa, amely visszaszorítja a „mi világunkat”, az ideérkezőknek ugyanis „eszük ágában sincs átvenni a mi életformánkat, mert a sajátjukat életrevalóbbnak tartják” – fejtette ki a miniszterelnök. A népvándorlás miatt veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a lassan ismét magára találó nemzeti kultúrát. Emellett veszélybe kerültek gyermekeink éppen kibontakozó európai életlehetőségei is – fűzte hozzá. Szerinte a 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amelyekben Európa védettségét és biztonságát készpénznek lehetett venni.
A kormány népszavazási kezdeményezése nem a már eldöntött és Magyarország által a bíróságon megtámadott kvótáról szól, hanem az új, márciusban napirendre kerülő európai bevándorlási rendszer kötelező betelepítési kvótája ellen hívja csatába Magyarország polgárait – mondta. A kormányfő úgy fogalmazott, Brüsszelt meg kell állítani, mert „holdkóros bevándorláspolitikájával” szembe megy a nemzeti szuverenitással, az emberek akaratával. Orbán a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét. A kvótákat ugyanis az unionisták, vagyis az EU-t az „európai egyesült államokként” elképzelők támogatják, míg a szabad nemzetek Európáját akarók hallani sem akarnak arról. A miniszterelnök hangsúlyozta, Európát minden gyengesége ellenére sem fogják megtagadni, ugyanakkor azt sem akarják, hogy Európa, ezeréves értékeit feladva térdet hajtson a vízözönszerű emberáradat előtt. Orbán beszélt kormánya külpolitikai alapvetéseiről is, ezek közé sorolva a békét, az együttműködést, a kereskedést, a kölcsönös befektetéseket, a kedvező regionális egyensúlyt és a nemzeti érdekek melletti kiállást. Szerinte a magyar külpolitika három tájolási pontja Berlin, Moszkva és Ankara. Ezért nem szabad engedni belerángatni magunkat sem német-, sem orosz-, sem törökellenes nemzetközi akciókba.
Belpolitikai kérdésekről szólva leszögezte: az állami és a magánszektorban is csak olyan béremelés támogatható, amelynek megvan a gazdasági fedezete, ami a gazdaság növekvő teljesítményéből származik. A kormányfő éppen ezért a gazdasági versenyképesség javítását nevezte a következő évek egyik legfontosabb feladatának. Orbán Viktor emellett megköszönte és elismerte a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, majd megjegyezte, noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. Orbán Viktor beszédét Hajrá, Európa, hajrá, magyarok! felkiáltással zárta.