A menhely személyzete nem csupán a gazdátlan kutyákkal foglalkozik: 2014-től az Őrkő negyedből is elviszik azokat az ebeket, amelyekről gazdájuk lemond. Így az első évben 67, tavaly 66, idén pedig 14 kutya került rendezett körülmények közé. Ezzel valamelyest csökkenteni tudták a nem kívánt utcai szaporulatot is, amelynek egyik gócpontja az Őrkő; van még ilyen gyűjtőhely a Stadion mögött és az állomás, illetve a bezárt szeméttelep körül is, létszámukról azonban hozzávetőleges adat sincs. Gazdájától eltévedt, elveszett kutyából tavaly hét, az idén egy került Szépmezőre, ezeknek napi 74 lejes ellátást számolnak fel.
 A menhely egyik sikeres programja a gyermekekhez is kötődik: tavaly a Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Líceum, a Plugor Sándor Művészeti Líceum és a Váradi József Általános Iskola kisdiákjai számára tartottak bemutatókat, amelyeken elsősorban azt bizonyították be, hogy a nem fajtatiszta ebek is jól nevelhetők, mutatványokra és terápiára is alkalmas családtagok lehetnek. A városnapokon és a gyermeknapon is jelen voltak néhány kutyával, és az ilyen alkalmak után mindig megugrott a látogatók és az örökbefogadók száma: tavaly összesen 786 érdeklődő kopogtatott a menhely ajtaján. A hazavitt kutyák közül tavaly kettő, idén egy került vissza Szépmezőre – tette hozzá Balázsi Csaba, a menhely vezetője.
A köztisztasági vállalat alkalmazottjait önkéntesek is segítik a kutyák gondozásában, ők már elindították egyesületük bejegyeztetési eljárását. A gazdátlan ebekkel való törődést felvállaló civil szervezet egy kóbor kedvenc, Amy nevét veszi fel, s bár mind a négy tag szakképzetlen, a működtető szerint nagyon hasznos munkát végeznek: a kutyák etetése, gondozása, sétáltatása mellett kényeztetésre is futja lelkesedésükből, játékkal, csemegével főleg ők látják el, és az örökbefogadásban is közreműködtek. Póra Kinga önkéntes elmondta: sikerült kapcsolatot teremteni egy holland szervezettel, jövő héten is három kutya utazik nyugati gazdához. Idén 23 kutyát vittek külföldre, belföldön inkább a szomszédos megyékbe (Brassó, Buzău, Bacău, Hargita, Vrancea), ezért az egyesület egyik célja, hogy az itthoni örökbefogadást is előmozdítsa.
Végezetül néhány jó tanácsot Bardocz Ernő, a Tega műszaki igazgatója fogalmazott meg, elsősorban a kutyatartók számára. Tavasszal a fajfenntartási ösztön jobban dolgozik, és a kerítésszaggatás megelőzésére sokan egyszerűen kaput nyitnak a házőrzőknek – ezek után pedig a nem kívánt szaporulatot otthagyják a menhelyen. Ha ivartalanítják állataikat, mindezt megelőzhetik, de ha már megszülettek a kiskutyák, hat-nyolc hetes korukig hagyják őket az anyjuk mellett, mert ilyen apró korukban zömük a menhelyen is elpusztul; a zsákba rakott kölyköknek igen kevés esélyük van a túlélésre, ezzel a módszerrel csak a felelősséget hárítják át, az állatokat nem mentik meg. A menhelyre került kutyákat egyébként – 14 napos megfigyelés után – beoltják és féregtelenítik, csak az agresszív vagy menthetetlen betegségben szenvedő példányokat altatják el, ez mindig állatorvosi döntés. Az örökbe adott egyedeket azonosító csippel látják el, ivartalanítják (ezt csak a fajtatiszta kutyák úszhatják meg, de azok nem is gazdátlanok, csak elvesztek), és egészségügyi könyvet is kiállítanak számukra; útlevelet (külföldi utazáshoz) külön kell kérni valamelyik állatorvostól. Csipet egyébként minden kutyára kötelező tenni, de ezt az előírást kevés gazda tartja be.