A szombati voksolást Robert Fico kormánypártja, az Irány – Szociáldemokrácia nyerte, a pozsonyi törvényhozásba vele együtt nyolc politikai csoportosulás jutott be. Az új pozsonyi parlamentbe nem jutott be a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja, amelyre a választók 4,04 százaléka adta szavazatát. „Kész vagyok felelősséget vállalni” – mondta az MKP elnöke, jelezve: felajánlja pártja országos elnökségének, hogy lemond. A testület tegnap délután ült össze, a tanácskozásról lapzártánkig nem érkezett hír. Berényi József úgy vélekedett: a felvidéki politikai megosztottság nem tette lehetővé, hogy elvigyék az urnákhoz a magyarokat, sokan maradtak passzívak, nem vettek részt a voksoláson. A jövőt firtató kérdésre azt mondta: mivel a parlament valószínűleg nem tudja ebben az összetételben kitölteni a négyéves mandátumot, az MKP-nak is előrehozott választásra kell készülnie.
Elemzők is úgy vélik, a megosztottság az egyik fő oka az MKP kudarcának. Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője szerint a magyar–magyar politikai megosztottság mindenképpen szerepet játszott a szlovákiai választás eredményeiben, és rövid távon is csak az együttműködés jelentheti a megoldást. Rákóczi Krisztián elmondta: a civil szervezetek – mint a Csemadok vagy a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala – által szorgalmazott választási együttműködés a 6,5 százalékot szerzett Most-Híd és az MKP között nem jött létre. Ez mindenképpen arra sarkallta a magyarokat, hogy a megosztottságot látva távol maradjanak az urnáktól. Az, hogy az elmúlt tíz évben mintegy tíz százalékkal csökkent a déli járásokban a szavazási kedv, ennek a politikai megosztottságnak tudható be – vélekedett. Hosszú ideig a magyar területek kiemelkedő aktivitást produkáltak, az elmúlt választásokon azonban már lehetett látni a választási kedv csökkenését; most ehhez Dunaszerdahely járás is csatlakozott, és az MKP gyenge szereplése javarészt ennek tudható be. Az elemző szerint egy etnikai párt, az MKP áll szemben a szlovák–magyar együttműködést szorgalmazó és magát vegyes pártként meghatározó Most-Híd tömörüléssel, ez a két párt egymás mellett ugyanakkor jórészt ugyanazokért a szavazatokért küzd. A Most-Híd bázisát emellett kiegészítik már szlovák nemzetiségű szavazók is. Kitért arra is, hogy a 2014-es önkormányzati választáson csaknem 30 helyen az MKP és a Most-Híd közösen indult, és ezek az együttműködések alapvetően sikeresek is voltak, kivéve Komárom városát. Ezután jelentették be Bugár Béláék, hogy az MKP-val való együttműködésről a 2016-os parlamenti választások után tárgyalnak. A jövőre nézve az elemző rámutatott: minden eddiginél gyengébb a magyar érdekképviselet a pozsonyi parlamentben az eredmények alapján. Ha igaz, hogy a választók a magyar–magyar politikai megosztottság miatt maradtak távol, akkor már rövid távon is csak az együttműködés jelenthet megoldást – rögzítette Rákóczi Krisztián, aki szerint az országos részvétel csak kicsit haladta meg a 2010-es és 2012-es voksolásokét.
Harrach Gábor elemző a Most-Híd és az MKP választási eredményeit összehasonlítva kiemelte, hogy a tömbmagyar területeken a Most-Híd párt korábbi előnye elolvadt és az MKP-val egyenlő tényezővé vált. A szórványterületeken az MKP nem tudott szavazatot szerezni, míg a Most-Híd az ottani magyarság számarányánál több szavazatot szerzett, amiből arra lehet következtetni, hogy szlovák nemzetiségűek szavaztak a pártra. Mindkét pártnál csökkent a megszerzett szavazatok száma az előző választásokhoz képest, azonban az MKP-nak jóval kisebb mértékben, mint a Most-Hídnak.
A választáson a felvidéki magyarok jelentősen alacsonyabb arányban mentek el voksolni, mint a szlovákok, ez okozta a magyar szavazatokra számító pártok és közülük leginkább az MKP korábbinál gyengébb szereplését – mondta Öllös László politológus a voksolás eredményeit elemezve. „Az alacsony választási részvétel az MKP-t – amely szinte kizárólag magyar szavazatokból él – különösen sújtotta” – hangsúlyozta Öllös László. A két magyar szavazatokra számító párt, az MKP és a Most-Híd szlovák–magyar vegyes párt közül a magyar lakosság körében az MKP világosan nyert, de ez kevés volt ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe. „Sokkal nagyobb mozgósítási képességre volna szükség, de ez most hiányzott” – jegyezte meg, rámutatva: a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest az MKP abszolút számokban vesztett néhány ezer voksot, de választói magját megőrizte, és ha választóinak részvételi aránya meghaladta volna a szlovák választókét, a párt minden bizonnyal bejut a parlamentbe. (MTI)