Új elnököt választott az Arab Liga

2016. március 11., péntek, Világfigyelő

A Mubarak-rezsim utolsó külügyminisztere, Ahmed Abul-Geit került az „arab tavasz” óta tomboló közel-keleti konfliktusok miatt erősen megosztott Arab Liga élére. Kinevezését tegnap este jelentették be Kairóban, miután hosszú tárgyalások eredményeként sikerült erről megállapodni a szervezet ülésén.
 

Az órákon át zárt ajtók mögött folytatott tanácskozásról kiszivárogtatott értesülések szerint Katar és Szudán eredetileg ellenezte Abul-Geit jelölését, végül mégis sikerült egyezségre jutni. A szervezet Kairói székhelyén tartott rendkívüli ülést Egyiptom indítványozta, miután a jelenlegi főtitkár, Nabíl al-Arabi két hete váratlanul bejelentette, hogy – az általános gyakorlattól eltérően – nem kívánja megújítani mandátumát egy második ötéves ciklus erejéig. Al-Arabi július 1-jéig tölti be a főtitkári posztot.
A 22 tagországból 18 külügyminiszter érkezett az egyiptomi fővárosba, hogy szavazással döntsenek az egyetlen jelölt, Abul-Geit kinevezéséről, aki az 1945-ben alakult testület nyolcadik főtitkára lesz. A 73 éves diplomata 2004-től 2011-ig szolgált Egyiptom külügyminisztereként; egy hónappal azután váltották le, hogy Hoszni Mubarak lemondani kényszerült.
Abul-Geit 1967-ben lépett be a külügyi szolgálatba, részt vett az 1979-es egyiptomi–izraeli békeszerződéshez vezető tárgyalásokon, és számos fontos diplomáciai tisztséget töltött be egyebek mellett Rómában, Moszkvában és New Yorkban. 1999-ben kinevezték Egyiptom állandó ENSZ-képviselőjének.
Az at-Tahrír egyiptomi napilap a 2011. január 25-én kirobbant forradalom ellenségének nevezte Abul-Geitet, miután a diplomata kijelentette, hogy a tömegtüntetések mögött az Egyesült Államok és egyes helyi civil szervezetek közötti összeesküvés állt.
Abul-Geit a jelenlegi államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi hű támogatójának számít. Megfigyelők szerint jelölése kapcsán eleve számíthatott a legtöbb szomszédos arab állam rokonszenvére, mivel köztudottan az Iránnal szembeni határozott fellépés híve, miközben a perzsa állam regionális ellenlábasa, Szaúd-Arábia elkötelezett támogatójaként ismert.
Az Arab Liga eddigi hét főtitkára közül egy híján az összes egyiptomi volt. A leköszönő főtitkár, Nabíl el-Arabi mandátuma egybeesett a régió modern történetének egyik legkényesebb időszakával, a Szíriában, Irakban, Jemenben és Líbiában tomboló fegyveres konfliktusokkal és az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet felemelkedésével.
Megfigyelők érdekes fejleménynek minősítették, hogy a liga honlapjára tegnap visszakerült a szíriai nemzeti lobogó, és újra Bassár el-Aszad neve olvasható az államfő rubrikában. Szíria tagságát még 2011 novemberében felfüggesztették az Aszad-kormány erőszakos fellépésére reagálva az ellenzék­kel szemben. Eddig az 1946-ig francia mandátum alatt álló Szíria zászlaja volt látható a web­oldalon. A szíriai lázadók egy harmadik lobogót használnak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 761
szavazógép
2016-03-11: Világfigyelő - :

Oroszország támogatja Szerbiát

Vlagyimir Putyin orosz elnök Oroszország támogatását ígérte Szerbia területi épségének megvédéséhez – jelentette ki tegnap Moszkvában Tomislav Nikolić szerb elnök, miután az orosz vezetővel találkozott.
 
2016-03-11: Közélet - Hecser László:

Területi autonómiát! (A székely szabadság napja Marosvásárhelyen)

Marosvásárhelyen a Postaréten, azon a helyen, ahol 1854. március 10-én Török János, Horváth Károly és Gálfi Mihály vértanúhalált szenvedett, harmadszor tartották meg a székely szabadság napját. A székelyeket tegnap délután nem tántorította el sem Dorin Florea polgármester, sem Lucian Goga kormánymegbízott fenyegetése, s nem befolyásolta az sem, hogy az RMDSZ nem állt ki teljes mellszélességgel az esemény mellett: a legóvatosabb – és leghamarabb érkezett – becslések szerint is ötezren voltak jelen, de időközben még számosan érkeztek, így a felvonuláskor minden kétséget kizáróan voltak bő tizenötezren. Az ünnepi beszédek alatt nem történt rendbontás, azután pedig békésen és méltósággal tették meg az emlékműtől a kormánymegbízotti hivatalig, a régi városházáig tartó több kilométeres utat.