A Iohannis-rezsim bizarr nacionalizmusa című írás szerzője szerint Klaus Iohannis elvesztette a nevetségessé válásra figyelmeztető „érzékszervét”, ha az 1989-es rendszerváltozásban meghatározó szerepet játszó forradalmár címmel tünteti ki a román Eugen Nicolicea Buzău megyei képviselőt, de visszavonja az ugyanezekért az érdemekért megítélt kitüntetést a magyar Tőkés Lászlótól.
„Érthetetlen okokból Iohannis mandátuma alatt az idegengyűlölő nacionalizmus erősödésének vagyunk tanúi, amelynek egyedüli célja a demokratikus intézményrendszer, a jogállamiság meggyengítése. Ennek a nacionalizmusnak a megerősödése kapcsolatban áll az RHSZ megerősödésével, és ezért üdvözlendő az alkotmánybíróság mostani döntése, amely csökkenti az RHSZ erejét. (…) Tőkés Lászlónak sok mindent a szemére lehet vetni, de azt nem, hogy ne lett volna meghatározó szerepe a forradalomban. A kisebbségi Iohannis mandátuma alatt a primitív román nacionalizmus rendkívül bizarr újjáéledésének vagyunk tanúi az RHSZ védnöksége alatt. Pedig az RHSZ-nek távol kéne tartania magát ettől a jelenségtől, tekintettel arra, hogy intézményként való megszületését az 1990-es borzalmas marosvásárhelyi etnikai összecsapásoknak, ennek az eltörölhetetlen ősbűnnek köszönheti” – állapítja meg a publicista, aki a titkosszolgálat túlkapásaként értékeli a kézdivásárhelyi „terroristaügyet” is. A román nemzeti ünnepen petárdarobbantásra készülő férfit lehet „idegengyűlölő magyar szervezethez való tartozással” vagy huliganizmussal vádolni, de semmiképp sem terrorizmussal – ez csak úgy vált lehetségessé, hogy az RHSZ végzi az összes lehallgatást és az egyedüli illetékes szerv nemzetbiztonsági ügyekben, anélkül, hogy az ellenőrzésére alakult parlamenti bizottság valódi kontrollt gyakorolhatna felette.