„Hogy a mai Magyarország kevésbé hasonlít ’90 előtti önmagára, az a ma kitüntetett tudósoknak, orvosoknak, egyetemi tanároknak, művészeknek, a lelkünk nyugalma felett őrködőknek, a közintézményekben tevékenykedőknek, a gazdasági élet vezetőinek is köszönhető” – méltatta a díjazottakat a köztársasági elnök.
Az ünnepségen Kossuth Nagydíjban egyetlen alkotó, Makkai Ádám költő, író, műfordító részesült.
Tizenhét művész kapott Kossuth-díjat: Balázs Ferenc „Fecó” zeneszerző, Benedek Miklós színművész, Budai Ilona népdalénekes, ifj. Csoóri Sándor népzenész, Erdély Mátyás operatőr, Farkas Ádám szobrászművész, Gulyás Dénes operaénekes, Kiss Anna költő, Komlósi Ildikó opera-énekesnő, Lukács Sándor színművész, Madarász Iván zeneszerző, Nagy Ervin építész, Nemes Jeles László filmrendező, Röhrig Géza író, költő, színművész, Serfőző Simon költő, író, Tillai Aurél karnagy, zeneszerző, Zelenák Crescencia tervezőgrafikus.
Széchenyi-díjat szintén tizenheten vehettek át: Bálint Csanád régész, Balla György csecsemő- és gyermekgyógyász, Bárány Imre matematikus, Erdő Péter bíboros, Imre László irodalomtörténész, Kapitány Ágnes szociológus, Kapitány Gábor szociológus, Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, Martonyi János jogász, volt külügyminiszter, Monostori László villamosmérnök, Oláh Edit molekuláris genetikus, rákkutató, Paksa Katalin népzenekutató, Pósfai Mihály geológus, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Tél Tamás, a fizikai tudomány doktora, Tóth Miklós biológus, Vörös József közgazdász.
A Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott Járai Zsigmond közgazdász.
A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott mások mellett Böszörményi Zoltán író, Csukás István író, költő, Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, Varga Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Karának egyetemi docense.