Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Vereséggel felérő győzelem

2016. március 21., hétfő, Máról holnapra
Farkas Réka

Mindenki győzött – jelentették diadalmasan pénteken késő este az EU-csúcs legutóbbi fordulója után. Törökország elérte, amit akart: vízummentességet, sok milliárd eurós pénzsegélyt, és csere útján a migránsok egy részétől is szabadulhat, Európa pedig ideig-óráig fellélegezhet, csitulhat a tagállamokat elárasztó migránsáradat. Valóban győzelem ez? Orvosolja bármilyen módon a valós gondot?


Törökország zsarolt és nyert. Nélküle lehetetlen megoldást találni, így teljesült mindaz, amit egy évvel ezelőtt még remélni sem merhetett. Polgárai szabadon utazhatnak az EU-ba, és az oly régóta áhított csatlakozási tárgyalásokat is megkezdhetik végre. Mindezért cserébe vállalta, hogy csak regisztrált, ellenőrzött, valóban háború elől menekülőket enged tovább, és visszafogadja azokat, akik nem felelnek meg ennek a kitételnek. Igaz, minden visszatoloncoltért cserébe ad egy másik, „tisztességes” migránst. Hogy miként megvalósítható ez? Senki nem tudja. És itt van az ördög elásva.
Európa nagyokos vezetői íróasztalok mellett ötlöttek ki egy megoldást. Kínjukban, a migrációs válság egyre erőteljesebb szorításában. A számok azonban makacs tények, és rögtön mutatják a buktatókat. Öt görög sziget, eddigi turistaparadicsom válna elosztóhellyé, ahol átlagosan napi háromezer menekültet kellene ellenőrizni, regisztrálni és továbbengedni. Két és fél, három perc jutna minden érkezőre, ha ennyi idő alatt nem sikerül rendezni sorsát – továbbengedni vagy visszaküldeni –, jönnek a sorok, torlódások, embertelen körülmények uralta menekülttáborokba kényszerülő ezrek, tízezrek. Nincs az a pénz, technika, emberi erőforrás, amellyel ez biztosítható lenne. No meg, akit beengednek, hová küldik tovább? Erről nem szól az egyezség, csak annyit tudni egyelőre (!), nem érvényesítik a kötelező kvótát. Önkéntes alapon hány bevándorlót fogadnak még be az általuk is áhított nyugati államok? Mi történik, ha feltelnek, zárják kapuikat?
Papíron szépen mutat, de nem sokkal egyszerűbb a kitoloncolás kérdése sem. Eddig minden anyagi segítség dacára – ami nem is volt kevés, családonként több ezer euróra rúghatott – a kiutasítottak mintegy tíz százaléka volt hajlandó távozni, az elmúlt egy évben érkezettek egyharmadáról azt sem tudják, merre járnak. Ha alkalmazni kezdik a pénteki döntést, bizonyára még többen elvésznek a nagy európai ködben.
Európa vezetőinek nagy szükségük volt egy kis sikerélményre. A halogatások és álmegoldások művészeivé váltak az elmúlt esztendő során, a hullámok kezdtek összecsapni fejük fölött. Immár semmi sem volt drága, eltekintettek attól is, miként tiporja lábbal az emberi jogokat Törökország. Sürgősen lépniük kellett, és megtették. Félő azonban, a pénteki „nagy siker” csak újabb gondokat hoz felszínre, egy mindenki számára elfogadható megoldáshoz tapodtat sem visz közelebb.
 

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 613
szavazógép
2016-03-21: Közélet - Hecser László:

Értékeinkről az olaszteleki Daniel-kastélyban

Több száz év történelmének apró, de igencsak érdekes és elgondolkodtató részleteit ismerhette meg az, aki részt vett az Élő Kastély, 1680–2016 eseménysorozatot záró konferencián, és a hétvégét Olaszteleken töltötte. A Danielek néhai hajlékában – mely fejedelmet is fogadott egykor – terítékre került a műemlékvédelem számos oldala, kastélyokat látogattak, könyvet mutattak be, kiállításokat tekintettek meg, épített örökségünket képező ingatlanok tulajdonosai kerekasztal-beszélgetésen osztották meg tapasztalatukat fenntarthatóságról, közhasznúságról, falut és tájegységet széles körben elismertté tevő vendégfogadásról.
2016-03-21: Jegyzet - Kuti János:

A magyar, aki jó román lehet (A múlt hét)

Amikor újra és újra Gheorghe Funart választották meg polgármesternek Kolozsváron, ott tizenkét éven át állandóan 10 ezer román zászló lengedezett. Ezt ő maga nyilatkozta egyik napilapnak adott interjújában. Nyilatkozott még egyebeket is, amiket jó lenne mindenkinek megszívlelnie, és akkor mindenféle jöttmentek nem akarnának olyan zászlókat lobogtatni, mint Erdély történelmi lobogója.