Traian Băsescu volt államfő és felesége benyújtotta kérelmét a Moldovai Köztársaság állampolgárságának megszerzésére. A hírt Chişinăuból is megerősítették. A kérések elbírálása szokásos módon akár egy évig is eltarthat, de lehet, ez esetben felgyorsítják, mert tekintetbe veszik, hogy Băsescu elnöki mandátumai alatt több mint félmillió moldovai lakos kapott román állampolgárságot. A volt államelnök már évek óta fontolgatja ezt a lépést, és azt sem rejti véka alá, hogy továbbra is a két román ország egyesítésének híve. Ez azonban nem akadálya annak, hogy megkapja a moldovai állampolgárságot. (MTI)
TÚL KEMÉNY A TÖRVÉNY. Alig lépett életbe, máris módosítaná az amúgy SZDP-s kezdeményezésre elfogadott dohányzásellenes törvényt Liviu Dragnea SZDP-elnök. A legnagyobb román párt kormányfői ambíciókat dédelgető főnöke kétli, hogy a törvényt alkalmazni lehet, mert „túl kemény, és általában egyetlen hasonló mértékben korlátozó intézkedést sem tartanak be”. Hirtelen a füstmentesség negatív gazdasági hatása is aggasztani kezdte, kijelentette, hogy a dohányzók számára is meg kell teremteni a lehetőséget, hogy civilizált körülmények között gyújthassanak rá, és még törvénymódosítást is emlegetett, mert többen is gondoltak rá. (Hotnews.ro)
LÁTOGATHATÓ A CEAUŞESCU-PALOTA. Megnyitották a nagyközönség előtt a Primăverii palotát, amely csaknem negyedszázadon keresztül Nicolae Ceauşescu, az utolsó román kommunista diktátor és családja otthonául szolgált Bukarestben. A több mint 15 ezer négyzetméternyi parkosított telken található, 80 helyiségből álló, moziteremmel és úszómedencével felszerelt palotát 1964–65-ben építették, a berendezéséhez felhasznált mozaikokat és csillárokat a diktátor műveletlen felesége, a rendszer propagandagépezete által mégis vegyészdoktorrá, akadémikussá, „nemzetközi hírű tudóssá” avanzsált Elena Ceauşescu maga választotta ki. A fürdőszobák csaptelepeitől kezdve a fotelek és ágyak faragott díszeiig mindent arannyal vontak be, a falakon híres román festők munkái sorakoztak. Bár a palota egy részét 1989 decemberében feldúlták, nagy része mindmáig sértetlen, és a protokollépületeket kezelő állami hatóság gondozásában van. Azóta csak néhány külföldi küldöttséget szállásoltak el itt, és a kormány sem igazán tudja, mit kezdjen az épülettel, amelynek a fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Néhány éve megpróbálták értékesíteni, de sem vevőt, sem bérlőt nem találtak rá. Az épület megnyitását Victoria-Violeta Alexandru, a Cioloş-kabinet által újonnan létrehozott nyilvános konzultáció és társadalmi párbeszéd minisztériumának vezetője kezdeményezte, a „múlttal való megbékélés” és a kormány által meghirdetett „nyitottság és átláthatóság” szellemében. A megnyitón tapasztalt óriási érdeklődés nyomán a hatóságok hajlanak arra, hogy állandó múzeumként, Bukarest egyik idegenforgalmi látványosságaként működtessék a volt Ceauşescu-palotát. (MTI)
BELGIUM EGYRE VONZÓBB. A 2014-es év során Belgiumban nyilvántartásba vett bevándorlók többsége Romániából érkezett, tíz év után először haladta meg a Franciaországból érkezők számát. A belga bevándorlásügyi központ szerint 2014-ben mintegy 15 ezer román bevándorló érkezett Belgiumba, tízszer több, mint 2004-ben. Ugyanakkor 14 556 francia migráns érkezett belga területre. A harmadik helyen a holland bevándorlók állnak, majd a lengyelek és az olaszok következnek. A Belgiumba letelepedettek többsége munkát kereső fiatal. A román, lengyel és bolgár bevándorlók száma országuk európai uniós csatlakozása óta növekvő irányt mutat. (Digi24)
