Húsvét nagyhete az ünnepvárás kezdete Székföldjén is. A gazdasszonyok és gyerekek már készülnek az egyik legszebb ünnepünkre. Ez a vidék kivételes, mert bár megritkultak a tehetséges tojásírók, ami a jövőt illeti, mégsem reménytelen a helyzet.
Nem hal ki a hagyomány
– Kicsit túl hamar érkezett az újságíró bácsi – mondták az árapatakiak és az erősdiek –, hétfő még csak a nagyhét eleje, de aki több tojást akar megírni-megfesteni, kedden-szerdán már meg kell főznie, s előkeresnie a tavalyi kesicét, viaszt.
Lupu-Bakó Enikő árapataki óvó néninek semmi sincs igen hamar. Aranyos kis vegyes gyerekcsoportja – benne magyarok, románok és cigányok – nagy-nagy kedvvel festette papírra a szebbnél szebb húsvéti tojásokat, és mindenki nyújtotta a kezét, hogy locsolóvers helyett elmond egy szép tavaszi versikét. Számukra az a legnagyobb öröm, hogy az árapataki óvodában két húsvét lesz: magyar és román. Erdő Istvánka már kezdte is szép hangos szóval: Kora reggel talpon vagyok, / kiskertembe kiszaladok, / várnak rám a virágok, / rózsák, szegfűk, tulipánok. / Hogyha beszélni tudnának, / jó reggelt kívánnának, / hangos szóval köszönnének, / szomszéd kertnek, napnak, szélnek!
Az árapataki Bakó családban minden asszony mestere a tojásírásnak: Bakó Erzsébet, Zsóka, a szentgyörgyi Református Kollégium tanítónője – így mondják a családban – a legszebben dolgozik.
− Én még néhai Balogh Blanka nénitől tanultam tojást írni – mondta. – Nem csoda, hogy tudom és szeretem, mert gyerekkorom óta minden húsvétban gyakorolom. Ezen a héten huszonnyolc tanítványommal a Míves Házban fogok dolgozni, mert ott van erre megfelelő körülmény. Ismerem Lőrinczi Etelka néni mintakincsét is, a Blanka néniét is, de Árapatakon már úgy összekeveredtek ezek, hogy aki ír, az a lelke szerint a legszebbeket, a legismertebbeket választja. Nagyváradon élő Edit testvérem is szereti ezt a nagyheti foglalatosságot, oda is elvitte a mi mintakincsünket. Tojásíró família vagyunk, Brassóban élő nagynéném, Házi-Bakó Eszter is nagy mestere ennek a szép ünnepi tevékenységnek. Húsvétkor mind otthon találkozunk. Az idei is emlékezetes lesz, mert édesanyánk éppen nagyhéten szabadul a kórházból. Húsvét összetartó ünnep. Nálunk az asztalon lévő tál mindig púposra van rakva hímes tojással!
Erősdön jó kezekbe kerül a tojásírás
– Miképpen várja ezt az ünnepet Erősd magyarsága? Miről szól a nagyhét? – kérdeztük Ráduly-Baka Zsuzsanna református lelkipásztort.
– Mi virágvasárnapon léptünk a húsvéti ünnepkörbe – felelte. – Bensőségesen szép istentiszteletet tartottunk, Máté evangéliumából választottam textust (23:1-3): Számunkra Jézus a király! Hétfőtől kezdve, csütörtökkel bezárólag itt, a lelkészi lakáson tartjuk minden este a bűnbánati istentiszteleti alkalmakat. Jézus szenvedéstörténetével ebben az évben János evangéliumának alapján ismerkedünk, átéljük, feldolgozzuk, szívünkbe zárjuk estéről estére. Az ünnep első napján úrvacsoraosztás emeli a húsvét vallásos hangulatát. Nagypénteken rendes istentiszteletre jönnek erősdi híveim, nagyszombaton pedig mi is tojásírást tervezünk. Amúgy Erősdön nincs különösebb hagyománya a díszes és régi tojásírásnak, mint például Árapatakon. Az erősdiek is díszítették a maguk módján a tojásokat, de itt inkább növényleveleket helyeztek rá, leszorították, majd vörös és sárga hagymafőzetbe mártották. Most, mivel mi is az igényességre törekszünk, a mi falunk is Székföld része, elhatároztuk, hogy bevezetjük a tojásírást. Meghívtuk az asszonyokat, gyerekeket 16 órára, hogy beindulhasson ez a szép ünnepi foglalatosság és hagyományőrzés. Arra törekszünk, hogy az írott tojások mintakincse székföldi, tehát árapataki legyen, s lehetőleg Lőrinczi Etelkáé.
Erősdön a tojásírás irányítását Ráduly-Baka Rebeka, a lelkész asszony legnagyobb, tehetséges énekes-táncos lánya vállalta fel. Sikeréről meg vannak győződve, mivel a legfiatalabbakat, a gyerekeket és lányokat-asszonyokat vonják be.
A lelkész asszony elmondta, hogy Erősdön azonban él egy különlegesebb helyi hagyománya a locsolásnak. Húsvéthétfő reggelén a kicsi fiúk, de kislányok is elkezdik a pirostojás-szedést. Az erősdiek nagyon várják a kicsi lányokat, hogy nekik is adjanak piros tojást. A legénykék meg locsolnak. A délutáni locsolás a serdülő megkonfirmált legényeké. Sajnos, Erősdön most kevesebben vannak, késő délutánba hajolva indulnak majd el a fiatal házasemberek.
A tejfeles-tehéntúrós lepény
Bernád Olgi néni a legidősebb az erősdi magyar asszonyok közül. 1929-ben írták be nevét a születési anyakönyvbe. Régi ismerősként köszöntöttük egymást, s arra kértük, mondaná el lány-asszony olvasóinknak, miként készül Erősdön a hagyományos húsvéti lepény.
– Mi erre a finom kőttes kalácstésztát használjuk, amelyből nem kell kifelejteni a tejet, az írós vajat, a cukrot, a tojássárgáját. Kizsírozott tepsibe helyezzük a tésztát. Erre jön rá az elkészített házi tehéntúró, amelyet híg főtt búzakásába keverünk (kevesebb kása legyen, mint túró!), tojáshabbal szaporítjuk, tojássárgája, cukor jár belé. Ezzel bekenjük a lepényt, s a tetejére ráöntjük az idejében meggyűjtött tejfelet. Jócskán kell bele tojássárgája, de cukor nem, mert megég! Vaníliás porcukor mehet rá, amikor kivettük a kemencéből, lerből. Ez csak olyan ünnepi finomság, mert mindig sütünk diós-mákos és másfajta kalácsot is, ezekkel együtt kerül a kemencébe a lepény. Régi dolog, lehet, hogy a szászoktól tanulhatták az asszonyok, mert nem szokás mindenütt, csak errefelé.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
