A frankofón országok erős szekularizmusával, a fiatalkori munkanélküliséggel és az erős urbanizációval magyarázza két kutató, hogy miért épp Franciaország és Belgium vált a terroristák új generációjának hazájává.
A novemberi párizsi és a múlt heti brüsszeli merényletek rávilágítanak, hogy a dzsihadisták nagyobb veszélyt jelentenek Franciaországra és Belgiumra, mint Európa többi részére – állítják a kutatók, akik a Foreign Policy hasábjain ismertették kutatásuk előzetes eredményeit. Hogy mennyire fontos dolgokra hívják fel a figyelmet, azt nem csak a legutóbbi két, véres európai terrortámadás-sorozat jelzi, hanem az is, hogy a lakosok számához képest arányaiban Belgiumból csatlakozik a legtöbb fiatal muszlim a Közel-Keletet feldúló és immár Európában is aktív Iszlám Államhoz.
Az egyik legerősebb befolyásoló tényező a kutatás szerint maga a francia politikai kultúra. Ez hagyományosan szigorúbb a vallási vagy éppen etnikai kisebbségekkel szemben, Belgium és Franciaország például egyaránt betiltotta a muszlim nők teljes testét eltakaró burka viseletét az iskolákban. Ezekben az országokban az egyik legszigorúbb a vallás és az állam szétválasztása is, szigorúbb, mint mondjuk a szintén nagyon jelentős muszlim kisebbséggel rendelkező Egyesült Királyságban.
A kutatás eredményei rávilágítanak: az adott országban élő muszlim fiatalok radikalizációja szempontjából a korábban hittnél jóval kisebb jelentőséggel bír az, hogy az adott ország mennyire gazdag, mennyire képzettek, vagy mennyire egészségesek az állampolgárai, és kevésbé számít az is, hogy milyen könnyű hozzájutni internetkapcsolathoz.
Fontos szerepet játszik viszont a fiatalok munkanélküliségének aránya. Ez Belgiumban és Franciaországban jóval magasabb, mint például az Egyesült Királyságban vagy az arányaiban szintén nagy muszlim populációval rendelkező Dániában és Hollandiában. Különösen igaz ez például Brüsszel hírhedt, Molenbeek nevű negyedére – ahol a párizsi merénylet résztvevője, Salah Abdeslam elfogása előtt hosszabb ideig bujkált, de más terroristák is ide köthetők – vagy éppen Párizs lecsúszottabb külvárosaira.
A kutatók szerint fontos szempont az is, hogy Belgiumban és Franciaországban is nagyon magas a városban élők aránya. Nem nehéz kitalálni az összefüggést: ahol többen élnek egyszerre viszonylag kis területen, ott a céltalan fiatalok jóval nagyobb valószínűséggel találkoznak radikális tanokat terjesztőkkel. Ismert, mind a brüsszeli, mind a tavaly novemberi párizsi merényletek elkövetői francia és belga állampolgárok voltak, vagy ezen országokban tartózkodtak már huzamosabb ideje. (Mno.hu)
