Nő a gyermekgondozási támogatás

Jelenleg az utolsó évi nettó átlagbér 85 százalékának megfelelő állami támogatás jár a gyermeknevelési szabadságot igénylő szülőnek, mely azonban nem lehet több, mint 3400 lej. Az igénylőnek előre el kell döntenie, hogy egy vagy két évet marad otthon, azok a szülők pedig, akik kétéves gyermeknevelési szabadságot kérnek, legfeljebb 1200 lejes havi támogatásra jogosultak.
A tegnap elfogadott törvény eltörli a gyed felső határát, a 85 százalékos támogatás pedig akár két évig is folyósítható. Azt is megszüntetik, hogy az anyának vagy apának választania kell az egy- vagy a kétéves gyereknevelési szabadság között – ezentúl bárki maradhat két évig, ha pedig hamarabb visszamegy dolgozni, akkor a minimális gyereknevelési juttatás felét is megkapja a hátralévő időre. Előírják továbbá, hogy – az elmúlt 12 havi jövedelemtől függetlenül – a gyed alsó határa nem lehet kevesebb, mint a bruttó minimálbér 85 százaléka. Minthogy május elsejétől 1250 lej lesz a bruttó minimálbér, így a gyerekgondozási támogatás legkevesebb 1060 lej lesz, függetlenül attól, hogy a gyesre menő szülő mennyit keresett a gyerek születése előtt.
Az új jogszabály alapján azok a szülők jogosultak a gyerek kétéves koráig gyedre, akik az utolsó két évben legalább 12 hónapig adózott jövedelemmel rendelkeztek. A 85 százalékos támogatás kiszámolásánál a legutóbbi 12 hónap nettó jövedelmének átlagát veszik alapul. Az ikreknél csak az egyik gyerekért jár a gyedet igénylő szülő átlagbérének 85 százaléka, az ikerszülésből származó további gyerekek után az országos minimálbér 85 százalékának megfelelő támogatást fizet az állam. A munkaügyi tárca szerint a gyed felső határának eltörlése idén 210 millió lej többletkiadást jelent a büdzsének, jövőre pedig a többlet már 850 millió lejre emelkedhet. Jelenleg 176 ezer szülő jogosult gyedre, közülük 138 ezren kapnak 600 és 1200 lej közötti támogatást, csaknem 40 ezren pedig – akik az első év után visszamentek dolgozni – a gyerek kétéves koráig havi 500 lejes „vissza­illeszkedési” segélyben részesülnek.
A jelen lévő honatyák által egyhangúan megszavazott törvény június elsejétől lép hatályba, amennyiben azt Klaus Iohannis államfő kihirdeti, és nem küldi vissza megfontolásra a parlamentnek. Dacian Cioloş miniszterelnök korábban jelezte, hogy az államkassza nem bír el egy ilyen szintű módosítást, ha csak a parlament a törvény előtt meg nem nevezi az intézkedéshez szükséges költségvetési fedezetet is.