A Franciaországhoz tartozó Korzika fővárosában, Ajaccióban tartott közgyűlésen Szilágyi Zsolt elnök képviselte az EMNP-t. Günther Dauwen, a párt igazgatója elmondta: hosszú évek óta szoros együttműködésben dolgoznak az EMNP-vel és annak védnökével, Tőkés Lászlóval. François Alfonsi EFA-elnök arról biztosította a kongresszust, hogy az elnökség támogatja a tavaly társult tagságot nyert EMNP teljes jogállását. A szavazás előtt a Néppártot képviselő Szilágyi Zsolt több olyan kérdést is kapott, amely révén egyértelművé vált, hogy a nyugati média által közvetített információk gyakran torzítják a valóságot. „Jobban és többet kell kommunikálnunk mind térségünk megítélése, mind pedig a menekültkérdésben képviselt politikánk kapcsán, s azt tanácsolom mindenkinek, jöjjön el és látogasson meg bennünket. Győződjön meg mindenki saját maga arról, miként élünk és mit képviselünk” – mondta a Néppárt elnöke.
Szilágyi Zsolt a szavazást követő felszólalásában megköszönte a bizalmat, és arról beszélt, hogy Európa hatékonyabb és élhetőbb lesz, ha a nemzeti régiók, őshonos közösségek kiharcolják szabadságukat, és a döntések közelebb kerülnek az emberekhez. A szavazást követően újságírói kérdésre válaszolva a jelenlegi erdélyi helyzetet a következőképpen jellemezte: „Békés, demokratikus eszközökkel harcolunk jogainkért. Nem mi provokáljuk a bukaresti hatalmat, hanem épp fordítva történik. A székely szabadság napján részt vevő magyarok ellen alkalmazott represszív büntetések provokatívak, és a félelem légkörét akarják visszahozni. Nem fogjuk engedni. Nem fogunk félni. Mindent el fogunk követni, hogy a megfélemlítés eszközeként alkalmazott büntetéseket visszavonják. Ha kell, nemzetközi fórumok elé visszük az ügyet” – idézte az EMNP közleménye Szilágyi Zsoltot.
A rendezvényen különben a korzikai helyi kormány nevében Gilles Simeoni köszöntötte az Európa 19 országából érkezett küldötteket. François Alfonsi EFA-elnök párttársával együtt történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a 2015. december 13-án tartott helyhatósági választásokon a mintegy 300 ezer lakost számláló sziget lakossága egy olyan koalíciót juttatott kormányra, amely az eddigi helyi kormányokkal ellentétben a sziget autonómiáját kívánja megvalósítani. Programjuk főbb pontjai között szerepel a pénzügyi autonómia, a döntési kompetenciák növelése, Korzika két megyéjének összevonása, közösségi feladatokat ellátó saját hajózási vállalat beindítása, valamint annak kiharcolása, hogy Párizs engedje szabadon a mintegy húsz politikai foglyot. A korzikai nyertes koalíció egyik tagpártját képviselő Petr’Anto Tomasi beszámolt arról is, hogy a korz nyelvet nem használhatják a francia közszolgálati médiában, saját, az adófizetők pénzéből fenntartott közszolgálati média nem engedélyezett. A rasszizmus, iszlamofóbia és antiszemitizmus ellen kampányt folytató francia szocialista kormány pedig semmit nem tett akkor, amikor a korzikai kormány beiktatásakor a korz nyelvet használó választott vezetők ellen gyűlöletkampány indult a médiában. Korzika autonómiájának megvalósítása azért is fontos, mert ez az egyetlen mediterrán sziget, amelynek egyelőre nincs önrendelkezési joga – mondta a korzikai politikus.
A közgyűlés tájékoztatót hallgatott meg Katalónia jelenlegi helyzetéről, az EFA Youth ifjúsági szervezet működéséről, valamint a párt háttér kutató intézménye, a Centre Maurits Copieters részéről. Ez utóbbinak a kongresszussal párhuzamosan folyó munkálatain Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke képviselte az erdélyi szervezetet.