Az empatikus kommunikáció több, mint egy kommunikációs technika vagy stílus. Több, mint az értő vagy aktív figyelem alkalmazása. Egy sajátos gondolkodásmód és életszemlélet, amely egyúttal lelkivilágunk leghatékonyabb működő immunrendszere is. Megbízhatóan véd a sérülések, a pszichológiai úton terjedő vírusok ellen. A kiegyensúlyozottság varázslatos világa.
Az empatikus (egyéb elnevezései: erőszakmentes, együttműködő) kommunikáció modelljének kidolgozója dr. Marshall B. Rosenberg amerikai pszichiáter volt a múlt század második felében, aki a módszer létrehozásakor felhasználta saját tapasztalatait és kortársai tudományos eredményeit is. Felismerései korszakalkotóak voltak.
Az empatikus kommunikáció stratégiájának a mindennapi életben való alkalmazása új dimenzióba helyezi az embert, kapcsolatait, önértékelését és belső békéjét. Két fókusza van: a másik emberre való együtt érző odafigyelés és az őszinte önkifejezés. Pillérei: a megfigyelés, a szükséglet, az érzelem és a kérés.
Mi jellemzi a velünk élő kommunikációs stílusunkat? Rosenberg szerint a „kinek van igaza” össznépi játék. Szívesen játsszuk ezt ébrenlétünk minden órájában, kapcsolataink hálózatában. Honnan ered ez a „kedvencünk”? Rosenberg szerint onnan, hogy a bennünket évszázadok óta körülvevő társadalmi környezet gyökerei különféle elnyomó rendszerek. Ezek közös jellemzője, hogy a „jó” és „rossz” tudásának letéteményese néhány kiváltságos ember, aki a társadalmi hierarchia tetején áll – akár politikáról, akár oktatásról, akár vallásról vagy családról legyen szó –, és ők szabják meg, hogy milyen viselkedés tekinthető „erkölcsösnek”, „helyesnek”, „igazságosnak” vagy „jogosnak”. Ebből fakadóan a tanult, párbeszédre alkalmatlan „zsigeri” kommunikációs sémáink folyamatos védekezésre, ellentámadásra, szembenállásra késztetnek bennünket. Ha nem azt kapjuk valakitől, amit szeretnénk, akkor hajlamosak vagyunk ezért kritizálni, elítélni, megbélyegezni őt.
„...mert nincs a világon se jó, se rossz; a gondolkodás teszi azzá” – adja Shakespeare Hamlet szájába. Ez a mondat előhírnöke Jiddu Krishnamurti megállapításának: „Az értékelés nélküli megfigyelés az intelligencia legmagasabb foka.” Ez mai kommunikációs kultúránk Achilles-sarka, valahol itt van a kutya elásva.
Az empatikus kommunikáció modelljének gyakorlatba ültetésével elsősorban az életszemléletünk változik meg. Ezt tapasztalhattuk meg azokon, a témával kapcsolatos csoportüléseken is, amelyeket a szentgyörgyi unitárius gyülekezet ernyője alatt folytattunk az elmúlt félévben. Az empatikus kommunikáció eszköztárának használata a szembenállás falain ablakot nyit, amelyen keresztül „láthatjuk” és „hallhatjuk” egymást és megtapasztalhatjuk, hogy az embervilág egy olyan hely, amelyben az egyén – aktuális környezetétől függetlenül – kiegyensúlyozottan, belső békében élhet.
A modellt sikerrel alkalmazzák/alkalmazhatják vezetők és üzletemberek egyének és csoportok együttműködésének előmozdítására; pedagógusok a demokratikus, humánus nevelés megvalósítására; szülők, gyermekek, párkapcsolatban élők kapcsolatuk harmonikusabbá tételére; lelkészek, szociális munkások hatékony lelki gondozásra; politikusok konfliktushelyzetek, kisebbség-többség viszonyának kezelésére.
Péter Gábor
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
