Sepsikőröspataki bányatóNekimennek a minisztériumnak

2016. április 7., csütörtök, Közélet

Nem maradt más választása Árkos és Sepsikőröspatak önkormányzatának: jogi útra kell terelniük a két község határában elterülő egykori szénbánya helyén létesült tó tulajdonviszonyának ügyét. Az elöljárók a gazdasági minisztériumot kénytelenek perelni, mivel az másfél éve nem hajlandó szentesíteni egy olyan iratcsomót, melynek rendelkezéseivel a helyiek fenntartás nélkül egyetértettek. A kedélyeket borzolja ráadásul a kitermelést a kétezres évek elejéig még végző állami vállalat is.

  • Továbbra is bizonytalan, ki a kőröspataki tó tulajdonosa. Fotó: Nagy D. István
    Továbbra is bizonytalan, ki a kőröspataki tó tulajdonosa. Fotó: Nagy D. István

A felszíni szénfejtőként működő, a környékbeliek által csak egyszerűen „a gödör”-ként emlegetett bányát 1985-ben indította el a ploieşti-i székhelyű, a rendszerváltás óta már több átszervezésen átesett Országos Széntársaság, és egészen a kilencvenes évek végéig zajlott a kitermelés, annak ellenére, hogy már rég köztudott volt: az itt található szén még nem eléggé érett a hatékony felhasználásra, de ez a rendszerváltás előtt senkit nem érdekelt – magyarázta Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere. Az elöljáró szerint ezt követően 2002-ben egy kormányrendelet nyomán az akkor még működő társaság kapott egy birtokosi bizonylatot – ami egyébként nem egyenértékű egy birtoklevéllel –, ráadásul valamivel később ezt a jogszabályt hatályon kívül helyezték. Elvileg tehát a bizonylatnak nincs semmilyen jogi ereje, viszont a tó feletti vitában a vállalat – amely időközben fizetésképtelenné vált, és eljárás is indult ellene – továbbra is erre hivatkozva próbálja bizonyítani, hogy a 250 hektáros terület (mely mindkét község közigazgatási területére átnyúlik, nyolcvan százalékban a Sepsikőröspatakéra) az ő tulajdonuk. Telekkönyvi kivonatban nyoma sincs állításuknak – egy kisebb, mintegy 20 hektáros területet leszámítva, amelyhez más úton jutott a társaság –, ami Kisgyörgy Sándor szerint előnyt jelent, így nehezebb dolga lehet a társaságnak a per során.
A minisztérium időközben nekilátott a tó kialakításának – ez az egykori bánya által okozott környezeti hatások felszámolását jelentette –, és a munkálatot elnyerő nagybányai vállalat 2014 novembere elejére be is fejezte a rá bízott feladatot. A bonyodalmak ekkor kezdődtek. Az akkor még gazdasági és iparügyi tárca bizottsága kiszállt a helyszínre és  megállapította: semmilyen akadálya nincs, hogy a két önkormányzat átvegye az egykori fejtő területét a tóval együtt. Kisgyörgy Sándor szerint itt megállt a folyamat, a szaktárca – mely időközben a kormányváltás nyomán szétvált külön gazdasági és iparügyi minisztériumra – nem küldött semmilyen visszajelzést, noha csak egy államtitkári vagy miniszteri aláírás hiányzott. Mivel tovább nem várhatnak, úgy döntöttek, legkésőbb májusban kénytelenek lesznek Árkos községgel közösen beperelni a minisztériumot.
Máthé Árpád, Árkos község polgármestere megerősítette Kisgyörgy Sándor állításait, hozzátéve: ők már korábban szorgalmazták a jogi eljárás elindítását. Nagyjából egy hónappal ezelőtt el is küldtek egy panaszlevelet a szaktárcához, amelyre gazdasági igazgatóságától azt a választ kapták, hogy a 2014-ben összeállított jegyzőkönyv a többi dokumentummal közösen a jogi osztályon található, és egyelőre még nem jutott el sem az államtitkár, sem a miniszter asztalára. Hivatalos írásos választ viszont nem kapott egyik önkormányzat sem, ezért döntöttek úgy, hogy amint a válaszadásra előírt határidő lejárt, bírósághoz fordulnak.  Máthé szerint talán még ebben a hónapban.
Ami a társaság viszonyulását illeti, mindkét elöljáró megerősítette, hogy a jogtanácsos, aki jelen volt a minisztériumi küldöttség látogatásakor, kijelentette: ők is perre viszik az ügyet. Ezért nem vállalta akkor senki a szaktárca részéről, hogy helyben aláírjon. A polgármesterek úgy vélik, a késést is a társaság fenyegetőzései okozzák. Komoly gond viszont, hogy amennyiben peres vagy más úton (esetleg a birtokosi bizonylat elfogadásával) végül a tulajdonukba kerül a tó és a terület, akkor azt nyomban eladja a csődbiztos (hiszen fizetésképtelen a vállalat), a vásárló pedig akárki lehet, és bármit felépíthet a tó köré. Kisgyörgy Sándor szerint attól tartanak, egy „második Besenyői-tó lehet” az egészből. A sepsikőröspataki önkormányzat egyébként egy vízisport-központ létrehozására tartaná megfelelőnek a 27 hektáron elterülő tavat, az egykori irodaházban pedig, melyet a kialakítást végző vállalat épített és használt, akár szálláshelyeket, étkezőt is létre lehetne hozni diákok számára, és így nyári táborok szervezésére is alkalmassá válna.
A szaktárcával folytatott harcon túl a tó és környékének önkormányzati tulajdonba kerülése további bonyodalmakat is hoz: a visszaszolgáltatások során olyan területekre is kibocsátottak birtoklevelet, amelyek részben egymásra tevődnek az említett 250 hektárral. Mindkét elöljáró ragaszkodik hozzá, hogy a már birtokba helyezett helyieket részesítsék előnyben. Amennyiben viszont a társaság nyer, még nem tudni, milyen hozadéka lesz a kényszerhelyzetnek.
A tavat és környékét egyébként a munkálatok lezárása óta egy helyi magánvállalat rendezi, nem lehet járművekkel megközelíteni, biztosítják állandó őrzését, akácfákkal ültették be a környéket. A polgármesterek szerint ez pozitívum, mivel így eddig elkerülhető volt az ellenőrizetlen fürdőzés vagy a környék szemétteleppé alakulása.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4486
szavazógép
2016-04-07: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

A Bodzakrasznai völgyszoros környéke (Háromszéki kalauz 58.)

A Szitabodzához tartozó Zabrató és Bodzakraszna (Crasna) település a Bodza folyót  követő DN 10-es műút mentén helyezkedik el. Zabrató egykor fafeldolgozó telep volt, Bodzakraszna a vidék legkeletibb települése, ahol megyénk legtávolabbi pionír és tanulótábora működött. A Nagy- és a Kis-Kraszna-pataknak a Bodza vizébe ömlésénél kezdődik a Bodzai völgyszoros vagy szurdokvölgy.
2016-04-07: Közélet - :

Bírság az etnikai diszkriminációért

Megbírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) a kolozsvári gyermekkórházat és annak orvosát, mert Ioan Dobrescu hiányos románnyelv-tudása miatt megalázta azt az olaszteleki magyar lányt, aki február közepén került kórházba Kolozsváron, amikor egy gyalogátjárónál keresztülment a lábán egy busz. Az RMDSZ üdvözli az ODT döntését, amely erkölcsi elégtétel a családnak és mindazoknak, akik felháborodással követték a magyarellenes történéseket.