A képein látható nagyon egyszerű motívumokból Paul Glendell himnuszt próbál faragni — értékelte az angol fotográfus tegnap Sepsiszentgyörgyön bemutatott alkotásait Vargha Mihály képzőművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
Paul Glendell ugyanis vérbeli fotóriporterként — számos más elismerése mellett az amerikai Life magazin 1998-ban az év legjobb felvételéért díjazta, meghatározó lapoknak, portáloknak dolgozik — a rendszerváltást követően előbb Kelet-Európa, pontosabban Szlovákia felé fordult, aztán innen kanyarodott a Székelyföldre: most látható fotókiállításának anyagát 2001—2004 között készítette. Képein bizonyosan látszik: érdekli az itteni emberek sorsa, rá tud csodálkozni életük meghatározó momentumaira, s a fotográfia utazó nagyköveteként világgá kürtöli, fotóival ábrázolja tájaink különös, konok lüktetését.
Miért fontos, hogy egy ilyen kiállítás bemutatásra kerüljön a Székely Nemzeti Múzeumban; van-e szükség arra, hogy a tárlatot látogató székely ember folyamatosan szembesüljön elesettségével, nehéz egzisztenciájával? — tette fel a kérdést Vargha Mihály.
,,Ez a kiállítás éppen ezt a tragikus életérzést próbálja oldani, egy fejlett civilizációból érkező alkotóművész kicsit másként látja mindezt, a drámai felvételek mellett szép számmal akadnak, amelyek a mindennapi életet mutatják be; mindez indoklás arra, hogy szükséges idegen ember által tartott tükörbe is nézni" — magyarázta Vargha, hozzáfűzve, hogy a képeken látható nehéz munka, mint a fafeldolgozás, ami az itt élőknek nyűgnek tűnik, egy nyugati kívülálló számára természet és ember összhangját jelenti, egyfajta kelet-európai boldogságot. ,,A fotóknak van egyfajta zeneiségük, Vivaldi Négy évszakát juttatják eszembe" — tette hozzá.
Paul Glendell — aki most éppen Új-Zélandon dolgozik — székelyföldi idegenvezetője Szász Csilla, Csángóföldön tanító pedagógus volt, aki tegnap a kulisszaktitkokról is beszélt, arról, hogy a fotós miként kóstolgatta az itteni világot. Lesz folytatás, ígérte, de addig is érdemes belenézni az angol fotóművész felénk tartott tükrébe: abban gyermekkor és halál, frissen sült kenyér, székelyderzsi hétköznapok, mindennapi munka kivesző mesterségekkel, téllel küzdő emberek, szinte szügyig hóban álló, a gyimesi fehérségbe szorult szekeret rángató lovak látszanak. E térség életének megannyi mozaikdarabkája. Mi több, mindezt Paul Glendell valahogy optimistábban látja és láttatja, mint mi magunk.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
