Dacian Cioloş (fotó) miniszterelnök a februári, az Európai Bizottság által bemutatott országjelentésre támaszkodva kidolgozott egy programot a vidéki középosztály megerősítésére és fejlesztésére. Ez legfőképp az uniós vidékfejlesztés keretösszegeire alapoz, természetesen, ha sikerül a Romániának szánt és leosztott pénzt teljes egészében elkölteni. A 2014–2020-as vidékfejlesztési tervben összesen 9,363 milliárd euró pályázható meg, ebből a kötelező önrész 1,347 milliárd euró. De lássunk néhány adatot, összehasonlító mutatót a jelentésből.
A hivatalos kimutatásban megfogalmazták, hogy a hazai gazdaságok 25-ször gyengébben felszereltek, mint a régi uniós országbeli gazdaságok. Az átlagtermés két és félszer, az értékesített terménymennyiség pedig négyszer kisebb, mint egy fejlett uniós gazdaságban. A román mezőgazdaság jelenleg a régi uniós országok 1970-es fejlődési szintjének felel meg. Amíg egy hazai gazda hektáronként 800–900 euró értékben termel, addig egy uniós kolléga 1800–2000 eurónyi terményt nyer ugyanakkora nagyságú területen. Egy hazai mezőgazdász évente 715 eurót költ a termelés megvalósítására és fejlesztésre (beleértve a gépvásárlást is), mások tízszer ennyit, Hollandiában például 8369, Belgiumban 3987, Dániában 2843 eurót. A hazai önellátó kisgazdaságok saját fogyasztásra a termékek, termények 90–92 százalékát, míg a félig önellátó gazdaságok 50–52 százalékát szánják, az unióban a kisgazdaságok esetében a családi fogyasztás mindössze 10–12 százalék. A hazai termelők félnek a banki hitelektől is, vagy a bankok nem érdekeltek a mezőgazdaság hitelezésében: míg a hektáronként leosztott kölcsön évi 110 eurónak felel meg, addig az uniós országokban 9200 euró az összege.
Viszont az eddig a vidékfejlesztésre (előcsatlakozási alapok, 2007–2013 közötti vidékfejlesztési terv) szánt és elköltött 10–12 milliárd euró sem tükröződik a mezőgazdasági termelés értéke és a hozzáadott érték növekedésében, ami gyakorlatilag ugyanazon szinten maradt az utóbbi években. A jelentés szerint a gazdaság szerkezete sem változik számottevően. A közepes és nagygazdaságok a gazdaságok mintegy 8 százalékát teszik ki, és a mezőgazdasági összterület közel 70 százalékát művelik. A többi 92 százalék kisgazdaság, amelyek csak kismértékben értékesítenek a piacon, alacsony fokú termelékenységgel és felszereltséggel dolgoznak. A közvetlen kifizetéseknél tűnik ki, hogy a vidéki népesség elöregedett, az igénylők közel 60 százaléka 60 év feletti, ők az összterület több mint 25 százalékát művelik. Évente csökken az öntözhető terület, jelenleg a mezőgazdasági területek 20 százaléka öntözhető.
A jelentés kitér arra is, hogy nagyon bonyolult még mindig hozzájutni a hitelekhez, ez pedig nehezíti az uniós fejlesztési pénzek elköltését azoknál a pályázatoknál, ahol önrész is szükséges. A falvak lakosságának 55 százaléka az elszegényedés útján halad, a vidék egy sor nehézséggel küszködik, ami az új munkahely teremtését, az oktatást, az egészségügyi ellátást, a vidéki infrastruktúrát (utak, víz- és csatornahálózat) és az elöregedést illeti. Jelenleg az összes munkahely 29 százaléka a mezőgazdaságban van, habár ez az ágazat a hazai össztermelésnek csak 5 százalékát adja. A jelentés szerint a vidéki gyerekek egyharmada nem folytatja a tanulmányait a kötelező VIII. osztály elvégzése után, egyetemet pedig csak öt százalékuk végez. A megyei utak 72 százaléka kavicsos és földút, amely nehezíti egyebek mellett a mezőgazdasági munkálatok elvégzését. 2014-ben a falvak lakosságának mindössze 27 százaléka volt vezetékes vízhálózatra kötve, és a falvaknak mindössze 5,3 százalékában volt kanalizálás, a falusi házak 34 százalékában van fürdőszoba és WC.
Az adatok elég lehangolóak, de a hivatalosságok bíznak benne, hogy a miniszterelnök által Gyulafehérváron bemutatott vidékfejlesztési program hozzájárul a mutatók javításához. Pénz van, a 9,363 milliárd eurót éves keretösszegekre osztották 2020-ig. Tavaly például 1,2 milliárdra lehetett pályázni a vidékfejlesztés területein. A gazdaságok korszerűsítése, fiatal gazdák támogatása mellett számos területen lehetett támogatást igényelni: a mezőgazdasági termékek feldolgozására, alapszolgáltatások fejlesztésére, a vidék megújulására (pl. ivóvíz-, csatornahálózat, utak stb.), valamint a vidéki értékek megőrzésére, az erdők életképességének javítására, a hegyvidéki övezet fejlesztésére, nem mezőgazdasági természetű tevékenységek és szolgáltatások létrehozására és fejlesztésére, erdészeti szolgáltatásokra és az erdők megőrzésére, együttműködésre és kapcsolatépítésre, termelői csoportok megalakulására, a mezőgazdászok szakmai felkészítésére.
A tavalyi pályázható összeg nem fogyott el egészében, de nem vész el, a következő években felhasználható. Az idei keretösszegről és a fejezetenkénti leosztásról Szakál András, a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség vezérigazgatójának elmondása szerint a napokban összeülő, a vidékfejlesztési programot felülvigyázó bizottság határoz. A vezérigazgató ígéri, hogy a pályáztatás a legfontosabb fejezeteknél április végén beindul.
