Az Európai Parlament minden évben állásfoglalásban tárgyalja a Törökország által elért eredményeket a 2005-ben megkezdődött csatlakozási tárgyalások tekintetében. A most elfogadott dokumentumban a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásának újbóli gyengülése fényében az EP további reformokra szólítja fel az ankarai kormányt, valamint hangsúlyozza, hogy a jószomszédi kapcsolatok a tárgyalási keret alapvető részét és a bővítési folyamat lényeges elemét képezik. Gazdasági, stratégiai elhelyezkedése és a régióban betöltött jelentős szerepe miatt Törökország az unió stratégiai partnere – hangsúlyozza a jelentés –, és külön kiemeli az ország fontosságát a menekült- és migrációs válság kezelé­sében. Az EP-jelentéshez Tőkés számos módosító indítványt nyújtott be, melyeket a külügyi bizottság ülésén a különböző politikai csoportok csaknem egyöntetűen támogattak. Javaslatai főképpen az emberi jogokra irányultak, többek között a vélemény, gyülekezés és egyesülés szabadságára, elítélve az újságírókkal szembeni verbális és fizikai támadásokat, amelyek öncenzúrához vezetnek. Továbbá a kurd kérdés békés megoldását is sürgette, és felszólította a török hatóságokat, hogy a kurd etnikai kisebbség kulturális, szociális és politikai jogait garantálják, valamint a kurd civil társadalmat ne kriminalizálják. Az a módosító indítvány is bekerült a szövegbe, amely az örmény népirtás megindításának századik évfordulójáról szóló 2015. április 15-i állásfoglalásra hivatkozik. A modern Törökország a mai napig tagadja az örmény genocídium történelmi tényét. Ebben az ügyben, a török–örmény történelmi megbékélés érdekében Tőkés is következetesen szót emel. A mai napon elfogadott határozat azt is hangsúlyozza, hogy az EU és a Törökország közötti migrációval kapcsolatos együttműködést nem szabad a tárgyalási folyamat feltételrendszeréhez kötni.