Az unió részéről Dimitrij Rupel, az unió soros elnöki tisztét ellátó Szlovénia külügyminisztere és Olli Rehn bővítési biztos, Szerbia nevében pedig Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes írta alá a megállapodást, az eseményre gyorsan Luxembourgba repült Boris Tadic szerb államfővel együtt. Az aláírás azután vált lehetségessé, hogy az uniós külügyminiszterek luxembourgi ülésén Hollandia és Belgium feladta eddigi ellenkezését, amit e két ország a Hágával való nem kielégítő szerb együttműködéssel indokolt. A 27-ek abban állapodtak meg, hogy a megállapodást most aláírják ugyan, de addig nem ratifikálják — és így értelemszerűen addig az nem is lép hatályba —, amíg Szerbia nem működik együtt kielégítő módon a délszláv háborús bűnösök ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel.

Az EU már korábban parafálta a Szerbiával kidolgozott SAA szövegét. Hollandia és valamivel kevésbé vehemensen Belgium azonban eddig megakadályozta az aláírást, mert nem tartották kielégítőnek a Hágával való szerb együttműködést. Legtöbbször azt tették szóvá konkrétan, hogy a szerbek még mindig nem juttatták el Hágába Ratko Mladic tábornokot, akit az egyik legvéreskezűbb háborús bűnösnek tartanak a nemzetközi törvényszék ügyészei.

Szerbiában azonban május 11-én parlamenti választásokat tartanak, és az előrejelzések szerint rosszul áll az Európa-barát pártok szénája, a nacionalista erők állnak nyerésre. Az unió az SAA aláírásával most segíteni szeretné a szerbiai Nyugat-barát erőket, bár egyelőre nem tudni, hogy az aláírás miként befolyásolja majd ez utóbbiak választási esélyeit. Vuk Jeremic szerb külügyminiszter mindenesetre többször kérte az uniót a megállapodás aláírására.

Miután Koszovó februárban kinyilvánította függetlenségét Szerbiától, az EU pedig ezt tudomásul véve rendőri-igazságügyi misszió Koszovóba küldéséről döntött, sok szerb elutasítja, hogy Belgrád közeledjen ahhoz az unióhoz, amely segédkezet nyújtott Koszovó elszakadásához.

Azt, hogy Szerbia Hágával való együttműködését mikor lehet teljes körűnek tekinteni, az EU-országok kormányait képviselő tanács fogja megállapítani. Ez lényeges változás a korábbiakhoz képest, amikor is Carla Del Ponténak, a hágai törvényszék korábbi főügyészének az értékeléséhez igazodott az unió.

Az uniós külügyminiszterek közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a megállapodás aláírása fontos lépés Szerbiának az EU felé vezető útján. ,,A szerb népnek azt üzenjük: egységesek vagyunk, soha nem lesztek egyedül az Európához vezető úton, így hát maradjatok rajta" — mondta az aláírás utáni sajtóértekezleten Olli Rehn.

Mind Rehn, mind Tadic azt hangsúlyozta, hogy a most aláírt megállapodásnak semmi köze a koszovói kérdéshez. Tadic szerint ez semmit nem változtat Belgrád azon eltökéltségén, hogy küzdjön Szerbia területi integritásáért, Rehn pedig azt emelte ki, hogy a megállapodás egyik pontja világosan kimondja: a dokumentum nem vonatkozik Koszovóra. Tadic arról is beszélt, hogy Szerbia ez év végére hivatalos EU-tagjelöltté szeretne válni. Rehn ehhez magyarázatként hozzáfűzte: ennek lehetősége attól függ, miként hajtják végre a most aláírt stabilizációs és társulási megállapodást.

Az EU-val aláírt stabilizációs és társulási szerződés csupán a Boris Tadic államfő vezette Demokrata Párt és az unió megállapodása, s nem Szerbiáé és az EU-é — jelentette ki Tomislav Nikolic, a szerb radikális párt alelnöke. A legerősebb szerb párt vezetője szerint az egyezmény nem a szerb polgároknak szól, Szerbiának semmilyen haszna sem származik belőle, nem lesznek tőle új munkahelyek, nagyobb fizetés, és valójában nem is viszi közelebb az országot az unióhoz. Kostunica miniszterelnök, aki bízik benne, hogy a radikálisok támogatásával hatalmon marad, a nap folyamán közölte, hogy az új parlament és kormány egyik első dolga lesz a szerződés érvénytelenítése. Az eddig is a legerősebb szerb parlamenti pártot vezető Nikolic kijelentette, hogy az új szerb törvényhozás nem ratifikálja a megállapodást.