A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség honlapjára felkerült a mesterséges körülménynek számító helyzetek leírása. A meghatározás szerint mesterséges körülménynek számít az olyan feltételek teremtése, amelyek következtében a pályázó jogosulatlanul, a pályázati feltételeket kikerülve, másokkal szemben előnyösen jut vidékfejlesztési alapokhoz. Szakál András, a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség vezérigazgatója többször is kiemelte, hogy az általa vezetett intézmény változtatni szeretne a mostani helyzeten és semmiképp sem akar az uniós pénzek lehívásának fékezője lenni.
„A legfontosabb most, hogy egységes alkalmazási módot állapítsunk meg, amely a jóhiszemű pályázó segítségére lesz, és amely kiküszöböli a szubjektív elbírálási mód gyanúját is. Azt akarjuk, hogy ezek a szabályok minden egyes pályázható fejezetnél megjelenjenek és az eligazító füzetek részei legyenek” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
A mostani helyzetre vonatkozóan ismertette, az ügynökségnek 404 törvényszéki pere van a mesterséges körülmények teremtése miatt, ezek esetében a kapott uniós pénzek visszafizetését szorgalmazzák. A 404 perből 19-ben végleges törvényszéki döntés született, 15 végzés az ügynökségnek adott igazat, 4 esetben pedig a pályázó lett a per nyertese. Alapfokon 217 pert nyert az ügynökség, 92-őt pedig elveszített. Ezen kívül még folyamatban van 72 iratcsomó sorsa.
Április 6-án a 6.1 (fiatal gazdák vidéken történő megtelepedésének támogatása) fejezetnél határozták meg a mesterséges körülményeket. Ennél a fejezetnél mesterséges körülmény teremtésének számít, ha a pályázó már részesült a volt vidékfejlesztési terv fiatal gazda támogatásából (112-es fejezet), és csalással próbál újra támogatáshoz jutni, vagy ha ugyanazon gazdaságot másnak adja át pályázás céljából. Nem kifizethető, ha egy nagyobb gazdaságot szétosztanak, és a részesülők külön-külön próbálnak pályázni. Hasonlóan, ha a pályázó csak formálisan veszi át a gazdaságot, az eredeti tulajdonos továbbra is maga műveli a területeket, illetve tenyészti a haszonállatokat. A pályázatot az elbírálás során nem kifizethetőnek minősítik akkor is, ha a pályázó a valóságnak nem megfelelő területnagyságot, növénykultúrákat vagy állatfajokat (kategóriákat) nevesít az üzleti tervében, majd a kötelező terepen történő ellenőrzésénél kiderül a valótlanság. Mesterséges körülménynek számít az is, ha a fiatal nem vezeti a valóságban a gazdaságot, nem ír alá a cég nevében, csak formálisan neki tették le a pályázatot. A másik helyzet a kötelező termékértékesítéssel kapcsolatos. Ennél a fejezetnél a pályázónak a 40 ezer eurós támogatás feltételeként 6500 euró értékben kell saját gazdaságából terményt értékesítenie. Ha kiderül, hogy nem ő termelte meg az eladott terményt, az addig kapott támogatást visszafizettetik. Az utolsó eset az elbírálási pontok szerzésére vonatkozik. Ennél a fejezetnél a pályázónak pluszpont jár, ha egy, két vagy három gazdaságot vesz át teljes egészében. Mesterséges körülmények teremtésének számít, ha egy nagyobb gazdaságot szétosztanak, a belőle részesülők pedig továbbadják azokat a pályázónak pontszerzés céljából, anélkül, hogy a részesülők az illető területekre területalapú kérést tettek volna le, és a kifizetésre is sor került volna, vagyis csak gyors bérleti szerződésekkel próbálják előnyös helyzetbe juttatni a pályázót.
